Ojtoz völgyében, a hadak útján

A zarándoklók — talán ez a meghatározás illik leginkább a lelkes közönségre — végigjárták java részét azoknak a földrajzi, történelmi, lelki színtereknek, melyek a publicisztikakötetben előtűnnek, kezdve a Mogyorós-tetőtől a Rákóczi-várig, a sósmezői első világháborús katonatemetőtől és mauzóleumtól a teuton keresztes német tömegsírig (melynek ugyancsak szükségszerűvé vált felújítását épp aznap fejezték be önerőből Vitéz Rózsa József vezetésével és irányításával, hiszen a németországi hadisírgondozó szervezetnek nem futja ennek karbantartására, mint mondották, csak a volt Szovjetunió területén hatszáz teljesen elpusztított hadisírt kell visszaállítaniuk) és a mellette levő, mostanára felhagyott és sorsára is hagyott sósmezői magyar temetőig, mindenütt a legilletékesebbek mesélvén el a szükséges tudnivalókat, úgy, miként Sylvester Lajosnak is magnóba mondották — ,,megtanulták a könyvemből", jegyezte meg viccre fogva a súlyos és elorzott múltunkról szóló történeteket valamelyik stációnál a szerző.

A zarándoklatról az Anselmo Fogadóba visszatérők aztán megtudhatták, hogyan született a könyv, milyen indítékok vezérelték Sylvester Lajost az Ojtoz völgyének sajátos ,,bevételére" — a könyv úgy született, mondotta, mint az ásványtanban konkréciónak nevezett kövek, egy valamiféle fosszilis anyag köré tömörülő kőzet: a hozzá befolyt információk tágították, növelték egymást, míg az ,,anyagból" könyv született. Mely tovább fogja írni önmagát, állítja a szerző, nem a hirtelen fellelkesülés okán, de tapasztalatból, egy korábbi riportkötete (Úz-völgyi hegyomlás) is megjelenése óta megérett a bővített újrakiadásra. És szó esett az Ojtozban, egyik néhai laktanyaépületben alakítandó katonatörténeti múzeumról is, az ötletet megvalósíthatónak tartja Tamás Sándor megyeitanács-elnök, támogatását ígérték Hódmezővásárhely küldöttei, dr. Kószó Péter alpolgármester, dr. Grezsa István és dr. Berényi Károly önkormányzati képviselők által, sőt, már a gyűjtés megkezdését is bejelentették, azzal zárván a könyvbemutatót, hogy talán egy év múlva múzeumavatóra gyűlhet össze újabb lelkes tömeg az Ojtoz völgyében.