Mindnyájunk tudománya Rétyen

2018. június 26., kedd, Faluvilág
Egyre fontosabbnak tetszik a műfaj, amelybe az a családtörténeti kötet is sorolható, amelyet szombaton mutattak be szűkebb családi körben a rétyi református egyházközség gyülekezeti termében. Az Emlékkönyv a rétyi Kovátsokról című kiadvány kapcsán újabb megátalkodott genealógust ismerhettünk meg dr. Kécsi-Kováts Judit nyugalmazott balneológus főorvos személyében.
  • A családfa és a szerző. Magyarósi Imola felvétele
    A családfa és a szerző. Magyarósi Imola felvétele
Talán senki sem számolta össze, hány kimondottan családtörténettel foglalkozó személy élt és él Háromszéken. Vannak, akiknek sikerült papírra menteni adathalmazaikat, de lehetnek, akiknek csak kallódásnak kitett hagyatékában rejtőznek értékes nemzetségkapcsolati adatok.
Az angyalosi születésű néhai dr. Imreh Barna református lelkipásztor és genealógus gazdag családtörténeti gyűjteményéből az elmúlt fél évszázad kegyetlen nemzetpolitikája miatt soha nem születhetett kötet, de írásait-jegyzeteit a megyei levéltárba mentette, ahol Colecția dr. Imre Barna címszó alatt tanulmányozható. E sorok írója is mintegy száz háromszéki család adatait őrzi anélkül, hogy értékesítéséhez valamelyes reményt fűzhetne. Nem akarjuk számba venni az eddig nyomdafesték alá került családi kollekciókat, de emlékeztetünk, hogy az erdővidéki Józsa, a bitai Balykó és a gidófalvi–sepsiszentgyörgyi Nagy családról megjelent, kimondottan genealógiai jellegű kiadványok biztató kezdetről tanúskodnak.
A genealógia, vagyis a származástan a nemzetségek, családok történetét, leszármazási rendjét tanulmányozó történeti segédtudomány, amelynek művelésére önazonosságunk megőrzése érdekében felette nagy szükség van.
Erre elsősorban képzett és tanult személyeknek kell vállalkozniuk, akik  elhivatottságot is éreznek a tudományág iránt, áldozni tudnak rá szabadidejükből. Megnyíltak a levéltár kapui mindenki számára, lehetőség van beleolvasni az egyházi anyakönyvekbe, segítségünkre lehet az internet is, és a legfontosabb: a még élő idős nemzedék tanúsága, akik egész hosszú családfákról tudnak beszámolni, értékes és érdekes adatokat mondhatnak tollba, mielőtt örökre sírba vinnék. És anyagiak ellenében lehetőség adódik az ilyen jellegű munkák nyomdai kivitelezésére is.
Ezt a lehetőséget használta ki dr. Kécsi-Kováts Judit szerző is, aki a Kováts család ma élő felnőtt és fiatal tagjai előtt mutatta be terjedelmes családfájukat. Roppant kifejező és hasznos volt az a néma bemutatkozás, amikor az egyes családi ágak ma élő leszármazottai felálltak a részvevők sorai között, hogy – de facto – mindenki láthassa a mai nemzedékek igazi mustráját.
„Egyre gyakrabban mondják, hogy egy nép nem mondhat le a múltjáról, mert a gyökértelen fa életképtelen – fejtette ki a szerző bemutatója során –, és ez érvényes a családra is. Elhatároztam, hogy a rendelkezésemre álló iratokat, képeket és a sokszor elmondott, de sajnos, csak fél füllel, unottan hallgatott történeteket, átélt eseményeket rendszerezem, mielőtt végképp feledésbe merülnének.”
A nagyon népes rétyi székely katonarendű família családfája terjedelmesre sikerült, és a 160 oldalas kötetben pontosan adatolt biográfiákkal megismerhető a család néhány jelessége, többek között Kováts Zsigmond rétyi tanító, Kováts Pál (1902–1978) református lelkész, egyházi író és szerkesztő, Kováts András (1904–1938) rétyi református lelkipásztor, az egykori rétyi fúvószenekar megalakítója és karmestere, a néhai Kelemen Antal által újraalakított zenekar névadója és sokan mások.
Kécsi-Kovács doktornő munkája több, mint családtörténet. Oldalain számos érdekes családi történetet mentett meg, amelyből egyfajta helytörténet kerekedik ki a figyelmes olvasó számára. A család- és helytörténetből fel-felbukkan „a fajtánkhoz való ragaszkodás”, a szerző a „székely ruhába öltözött Kováts leszármazottakat” külön bemutatja, kiadványának képanyaga sajátos értéket képvisel. Bőven esik szó a rétyi református templomról, világháborús visszaemlékezésekről, családi naplókból való idézetekről, és külön bemutatja azokat a családtagokat, akik értékeset alkottak a népművészetben, a díszítőművészetben és a képzőművészetben: a szerző, az édesanyja és a rokonok varrottasait és falvédőit, Tóth-Kovács Emőke festett bútorait, Szilágyi Emese, Kutiné Szász Ibolya és a rokon debreceni festőművész, Maksai János festményeit, Székely Károly bőrfestményeit.
A bemutatón tiszteletét tette dr. Nagy Lajos nyugalmazott rétyi családorvos, helytörténész, író, aki genealógusként, orvosként nézte a több évszázados nemzedékfa hozadékát. Külön tanulmány tárgyát képezhetné az a téma – mondta –, hogy miképpen tükröződnek vissza a munkában és a jelenlevők arculatában, tehetségében ennek a több száz éve itt élő famíliának a fizikai és szellemi adottságai, tulajdonságai.
Tiszteletes Deák Botond rétyi református lelkipásztor mint házigazda Jézus Krisztus bibliai nemzetségtáblázatából idézett megnyitó- és köszöntőbeszédében, imát és áldást mondott a nemes, hasznos alkalomra, a szerzőre és a családi gyülekezetre.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-06-26 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 211
szavazógép
2018-06-26: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a csernátoni
özv. FÁKÓ MÓZES
életének 88. évében elhunyt.
Temetése 2018. június 26-án 15 órakor lesz az alsócsernátoni ravatalozóházból.
A gyászoló család
10875
2018-06-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Beépülő testvérkapcsolatainkról

Kétlem, hogy létezne valahol naprakész kimutatás arról, hogy miként, milyen nehézségek és véletlenek árán születtek meg községeink, falvaink és egyházközségeink testvértelepülési és -gyülekezeti kapcsolatai. Ez a baráti mozgalom, amely lelki, szellemi és minden más hozadékával megérdemelne egy részletes tanulmányt, majdnem egyidős a rendszerváltás óta lepergett időszakkal. Az idő múlásával egyre erősebbé válnak ezek a kapcsolatok, egyre több szállal kötődik sokszor egy egész faluközösség egy-egy határokon túli magyar, avagy éppen nem magyar település közösségéhez.