Beépülő testvérkapcsolatainkról

2018. június 26., kedd, Faluvilág
Kétlem, hogy létezne valahol naprakész kimutatás arról, hogy miként, milyen nehézségek és véletlenek árán születtek meg községeink, falvaink és egyházközségeink testvértelepülési és -gyülekezeti kapcsolatai. Ez a baráti mozgalom, amely lelki, szellemi és minden más hozadékával megérdemelne egy részletes tanulmányt, majdnem egyidős a rendszerváltás óta lepergett időszakkal. Az idő múlásával egyre erősebbé válnak ezek a kapcsolatok, egyre több szállal kötődik sokszor egy egész faluközösség egy-egy határokon túli magyar, avagy éppen nem magyar település közösségéhez.
  • Uzonban – együtt a vendégekkel Fotó: Varga László
    Uzonban – együtt a vendégekkel Fotó: Varga László
Falujáró útjainkon igyekszünk ezekre a kapcsolatokra is odafigyelni. Milyen lehetett az a földink – latolgatjuk magunkban –, aki meg tudta győzni egy ezer idegennek vélt település önkormányzatát arról, hogy megszülethessen egy-egy szándéknyilatkozattal és településlátogatással kezdődő kapcsolat sok évvel ezelőtt? Vannak települések – többek között Sepsikőröspatak, avagy éppen Barót város –, amelyek már megünnepelték fennálló kapcsolatuk negyedszázados évfordulóját. Kőröspatakon például nincs olyan jeles személyiség (Benkő Gyula, Gelei József, Bedő Albert), akinek ne Mezőtúr közössége állíttatott volna emléktáblát-emlékművet.
Mondhatni majdnem, hogy nincsen olyan falunap megyénkben, ahol ne lennének jelen a testvértelepülések meghívott küldöttségei. Unitárius vallási többségben élő falvainknak amerikai testvérgyülekezetei vannak, jelentős anyagi támogatást élvez példának okáért Nagyajta és a Ba­rót-felsőrákosi gyülekezet.
Protestáns berkekben ismeretes, hogy számtalan református közösség élvezte-élvezi mai napig is holland közösségek jelentős támogatását, hadd említsünk ezek közül most csak egyet: a megyeszékhelyhez tartozó Kilyén kálvinista gyülekezetét.
Ebből a sorból a római katolikus közösségek sem maradtak ki, amelyeket a Máltai Szeretetszolgálat kapcsol szoros egységbe, s lám, azokat az erdélyi katolikus többségű közösségeket, amelyek államalapító királyunk nevét viselik – esetünkben Sepsiszentkirályt – a Magyar Szentkirály Szövetség köti egy csokorba. Amikor Sepsiszentgyörgy Előpatak felőli bejáratánál még látható volt városunk testvértelepüléseinek lajstroma, mindig felötlött bennünk: vajon ki lehetett az a szentgyörgyi atyafi, aki meggyőzte a távoli Novoszibirszk város tanácsát, hogy kapcsolatot kezdeményezzen Szent György lovag városával? Novoszibirszk Szibéria kapujában található… De ha arra gondolok, hogy édesapám az első világháborúban egy ideig ott töltötte orosz hadifogságát, szinte közelebbinek érzem! Vannak még mindig települések, ahol nem született testvérkapcsolat: többek között a látnivalókban gazdag Kisborosnyón!
Az idei Uzoni napok alkalmával a rendezvényre érkező vendégküldöttségekkel való beszélgetések során arról győződtünk meg, hogy a község polgármestere, Ráduly István felette fontosnak tartotta-tartja jelenleg is az önazonosságot erősítő kapcsolatok kiépítését. A községi napokon képviseltették magukat Uzon községközpont testvértelepülései, a dunántúli Tolna, a Békés megyei Csorvás és a Pest megyei Nagykáta, közös ünnepi tanácsülésen ismertették az eddig megvalósított uniós pályázatok eredményeit, így az egyfajta hasznos tapasztalatcsere is volt. A vendégek testületileg részt vettek az uzoni élen járó cégek kitüntetésén, és történelmi pillanatként a helybeli Gábor Áron-emléktábla leleplezésén is.
A jelenlegi uzoni községvezetés úgymond örökölte a Békés megyei Csorvás várossal való kapcsolatot, és azóta is ápolják a baráti viszonyt. Az idős uzoniak emlékezetében még él, hogy maréknyi uzoni lakos menekült Csorvásra az 1916-os román betörés idején, több család végleg le is telepedett.
Antal Béla helybeli lakos nyilatkozta, hogy a menekültek között volt egyik nagyapja is.
Baráth Lajos, Csorvás polgármestere tájékoztatott, hogy minden fejlesztő beruházásuk a befejezéshez közeledik, és továbbra is szándékukban áll élénkíteni kapcsolatukat Uzonnal és a régi uzoni baráti családokkal, akikkel a csorvásiak még Béres Gyula volt uzoni polgármester idején kötöttek kapcsolatot. Nagykáta alpolgármestere, Agócs Pál örömmel újságolta, hogy a kormány által létrehozott ún. kompenzációs programból többek között óvoda épül, Appelshoffer Ágnes tolnai városvezető részletezte azokat a munkálatokat, amelyeket saját integrált városfejlesztési stratégiájuk irányzott elő az elmúlt időszakra.
Uzon községhez tartozik az Uzonfüzes nevű, román ajkúak lakta kistelepülés, amelynek faluközösségét  a Duna-deltában található elrománosodott, de ukrán eredetű és románul beszélő ortodox lipován faluval, a Tulcea megyei Sarichioi-jal „hozta össze” Ráduly István polgármester. A kapcsolat ma is él, a két közösség már túl van a helyi román identitás ápolására is kiterjedő kölcsönös cserelátogatáson.
Kovászna megyének több olyan települése van, amelyek azokkal a falvakkal-községekkel alakítottak ki testvéri viszonyt, amelyek a bécsi döntés utáni időben országzászlóval ajándékozták meg őket, így Torja község a Pest megyei Kistarcsával, Réty község elöljárósága pedig Egerpatak nevében ebben az évben írna alá szándéknyilatkozatot a Somogy megyei Böhönyével.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-06-26 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 211
szavazógép
2018-06-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Mindnyájunk tudománya Rétyen

Egyre fontosabbnak tetszik a műfaj, amelybe az a családtörténeti kötet is sorolható, amelyet szombaton mutattak be szűkebb családi körben a rétyi református egyházközség gyülekezeti termében. Az Emlékkönyv a rétyi Kovátsokról című kiadvány kapcsán újabb megátalkodott genealógust ismerhettünk meg dr. Kécsi-Kováts Judit nyugalmazott balneológus főorvos személyében.
2018-06-26: Gazdakör - Bokor Gábor:

Több itthoni szárnyashús kellene

Sereghajtó Románia Európa legnagyobb hat országa mögött a szárnyashús termelése terén is. Hazánkban az egy főre eső évi szárnyashús-termelés 60 kilogramm. A többi öt országban a termelés legkevesebb 120 kilogramm, az élen járó Lengyelországban 150, Spanyolországban 148 kilogramm – derült ki a Romániai Szárnyastenyésztők Szövetsége elnöke, Ilie Van számításaiból. A borúlátó kijelentés ellenére a mezőgazdasági tárca adatai szerint a szárnyashús kivitele az ország mezőgazdasági exportjának jelentős részét képezi.