Európai statisztikaFogyasztásban növekedtünk

2018. június 27., szerda, Pénz, piac, vállalkozás
A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) tekintetében az Európai Unió sereghajtóitól némileg elszakadva a huszonötödik helyre tornászta fel magát Románia. Az Eurostat nemrég közzétett felmérése szerint a másik mutató, az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) tekintetében azonban továbbra is a legszegényebb országok között szerepelünk.
  • Forrás: Eurostat
    Forrás: Eurostat
A két mutató abban különbözik egymástól, hogy míg az egy főre eső GDP csupán a háztartások tényleges költségeit összesíti, addig az egyéni fogyasztás olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket az egyének tényleg elfogyasztottak, illetve igénybe vettek, függetlenül attól, hogy azokat a háztartások, a kormányzat vagy nonprofit intézmények vásárolták-e meg és fizették-e ki.
A tényleges egyéni fogyasztás a nemzetközi volumen-összehasonlításban gyakran minősül az előnyben részesített mérőszámnak, mivel nem befolyásolja az a tény, hogy a háztartások által igénybe vett bizonyos fontos szolgáltatások, mint az egészségügyi és az oktatási szolgáltatások szervezése országonként eltérő. Például abban az esetben, ha a fogászati szolgáltatások költségeit az egyik országban az állam téríti meg, a másik országban pedig a háztartások, akkor a háztartások végső fogyasztási kiadásai alapján végzett nemzetközi összehasonlítás a tényleges egyéni fogyasztáson alapuló összehasonlítással ellentétben nem két hasonló tételt mérne össze. Ezért mondják azt a statisztikusok, hogy ez utóbbi az életszínvonal valódi fokmérője.
 
Különbségek
A tavalyra (is) vonatkozó statisztika szerint az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országai, Luxemburg és Bulgária között továbbra is nagy a különbség. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék az uniós átlag 253, illetve 49 százalékát tette ki tavaly ebben a két országban, míg az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásé 130, illetve 55 százalék volt (leegyszerűsítve tehát mondhatjuk azt, hogy az életszínvonal Luxemburgban több mint kétszer akkora, mint Bulgáriában). Az elmúlt négy évben mindkét mutató szerint az olló enyhén zárul, vagyis ha az uniós átlag 100 százalék, akkor a leggazdagabb Luxemburgban 13 százalékponttal csökkent, míg a legszegényebb Bulgáriában 4 százalékponttal nőtt ez a mutató. Ugyanakkor érdekes, hogy átlag fölött továbbra is tíz ország „teljesít”, míg a többi 18 tagállam mind a két mutató tekintetében az uniós átlag alatt maradt.
 

Hazai előretörés
Amint a mellékelt táblázatból is kiderül, a tényleges egyéni fogyasztás tekintetében az utóbbi négy évben Románia produkálta a legnagyobb növekedést, nem kevesebb, mint 12 százalékponttal közelítette meg az átlagot, vagyis 56-ról, 68 százalékra ugrott ez a mutató.
Ráadásul ennek csaknem felét, öt százalékpontot épp 2017-ben érte el. Ilyen tekintetben megelőzte Magyarországot, és felzárkózott a két balti állam, Lettország és Észtország mögé.
Ami az uniós átlag fölött „teljesítő” tíz országot illeti, a toronymagasan vezető Luxemburg mögött – amelynek előnye az átlaghoz képest azért jelentősen csökkent – Németország és Ausztria áll, míg a további átlagon felüli hét ország tényleges egyéni fogyasztása az uniós átlaghoz képest alig változott. Az egy főre eső GDP tekintetében pedig a sorrend némileg más, de mind a tíz átlagon felüli országról elmondható, hogy a különbség jelentősen nem változott az utóbbi négy esztendőben.
A volt szovjet blokkhoz tartozó közép-európai országok közül Litvánia áll az „élen”, bár a különbség lefaragása lassúbb dinamikával történt. Érdekes továbbá, hogy a középmezőnyben, ám az uniós átlag alatt lévő Olaszországban, Spanyolországban vagy éppen Portugáliában, vagyis az úgynevezett dél-európai államokban mindkét mutató gyakorlatilag stagnál, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia pedig a szintén stagnáló Görögország szintjén áll.
 
Magyar–román „helycsere”
A két statisztikai adat eltérő jellege egyébként legszemléletesebben a magyarországi és romániai mutató közötti különbségekből tűnik ki. Hiszen míg a tényleges egyéni fogyasztás tekintetében Románia tavaly 68, Magyarország pedig 63 százalékot tudhat magáénak, addig az egy főre eső GDP épp fordítva alakult, vagyis előbbi az uniós átlag 63 százalékán, utóbbi pedig 68 százalékán áll.
Szakértők szerint ezek az arányok is azt mutatják, hogy a tavalyi „adakozás” miatt jelentősen növekvő belföldi fogyasztás mértékét nem tudta „követni” a GDP-bővülés, vagyis az alkalmazott bérpolitika már középtávon megbosszulhatja magát, hiszen kérdés, hogy tartható-e ez az ütem. Magyarán: a számokban is megmutatkozó növekvő életszínvonal dinamikája meddig tartható?
Cikk megjelenési időpontja: 2018-06-27 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 211
szavazógép
2018-06-27: Magazin - :

Egészséges a közös szurkolás

Nemcsak a csapatra, hanem a drukkerekre is jó hatása van a szurkolás jelentette pozitív stressznek – mondta a klinikai pszichológus az M1 aktuális csatornán vasárnap este.
2018-06-27: Pénz, piac, vállalkozás - :

Függőség

Románia ellátása teljes egészében az orosz földgáztól függ – jelentette ki a képviselőház gazdasági szakbizottságának elnöke egy konferencián.