Közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát csütörtökön a büntetőjog romániai módosítása miatt az ország tizenegy nyugati partnere és szövetségese.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének honlapján közzétett állásfoglalás szerint Románia partnerei és szövetségesei felkérték a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás módosításában érintett bukaresti hatóságokat: tartózkodjanak az olyan változtatásoktól, amelyek gyengíthetik Románia képességét, hogy eredményesen harcoljon a korrupció és bűnözés ellen.
Az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Dánia, Svájc, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország szerint Románia jelentős előrelépést ért el a korrupció visszaszorításában és egy hatékony jogállam kiépítésében, és szerintük tovább kellene haladnia ezen az úton, ahogy azt az – igazságszolgáltatás működését uniós megfigyelés alatt tartó – úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Romániáról kiadott országjelentés is javasolja.
A felhívást aláíró nyugati partnerek és szövetségesek azt javasolják a román törvényhozóknak, hogy konzultáljanak a Legfelsőbb Bírói Tanács, az Európa Tanács két szaktestülete, a Velencei Bizottság és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának szakértőivel, megelőzendő, hogy a büntetőjogi módosítások az erőszakos cselekmények, a nemzetközi bűnözés, kábítószer-kereskedelem és embercsempészet elleni küzdelmet is hátrányosan érintsék.
A jogállam megerősítése és a korrupció elleni küzdelem a kormányprogram prioritásai közé tartozik – szögezi le a külügyminisztérium a közös állásfoglalásra reagálva. A külügyi tárca megjegyzi: az, hogy a partnerországok elismerik a korrupció visszaszorítása és a hatékony jogállam építése terén elért haladást Romániában, igazolja az illetékes hazai intézmények erőfeszítéseit.
„Hangsúlyozzuk, hogy az állami intézmények állandó és átlátható párbeszédet folytatnak az európai és nemzetközi intézményekkel – többek között az igazságügyi törvényekről is – a hatékony nemzetközi együttműködés megkönnyítése és az ország nemzetközi vállalásainak betartása érdekében” – mutat rá a külügy közleménye, amelyben ugyanakkor kiemelik: az alkotmány értelmében a büntetőtörvények módosítása a parlament jogkörébe tartozik, és a törvényhozás a megszabott eljárásnak megfelelően jár el.
„A törvények módosításának folyamata még nem zárult le, a jogszabályok csak azt követően lépnek érvénybe, hogy a parlament elfogadja, Románia elnöke pedig kihirdeti azokat. Hangsúlyozzuk, hogy a jogállam megerősítése és a korrupció elleni küzdelem a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kormányprogram prioritásai közé tartozik” – áll még a közleményben.
Klaus Iohannis államfő úgy vélekedett, tökéletesen igaza van annak a tizenkét országnak, amely romániai külképviselete közvetítésével aggodalmát fejezte ki a büntető törvénykönyvek módosításával kapcsolatban.
„Az igazságügyi törvényeken lehet módosítani, de úgy, hogy ez az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének erősítését és hatékonyságának javítását szolgálja. Ami a figyelmeztetéseket illeti, régóta ugyanezeket a dolgokat mondom én is és sok állampolgár is. Remélem, a Szociáldemokrata Párthoz is eljutnak” – fogalmazott az államfő Brüsszelben az uniós vezetők csúcstalálkozója előtt.
Az igazságügyi törvények módosítását kidolgozó parlamenti különbizottság csütörtökön kezdte el a büntetőtörvénykönyv (btk) módosításának előkészítését. A büntetőeljárási törvénykönyv (betk) módosítását múlt hétfőn fogadta el a parlament.
A szociálliberális koalíció az alkotmánysértő cikkelyek kijavítására, az ártatlanság vélelmének érvényesítésére és az ügyészségi visszaélések megfékezésének szükségességére hivatkozva módosítja a büntetőjogot. Klaus Iohannis államfő és az ellenzék a korrupcióellenes harc gyengítésének szándékával vádolja a koalíciót és minden procedurális eszközzel hátráltatni próbálja az igazságügyi módosítások hatályba lépését.