Árvíz után, árvíz előtt

2018. július 7., szombat, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó
Egy héttel a katasztrófa után még mindig csak traktorral lehet közlekedni az árvíz sújtotta háromszéki településeken, és a jelek szerint hosszú időbe telik, amíg visszatér normális medrébe az élet. Ebben a folyamatban az egyik fő kérdés az, hogy miből tudják elölről kezdeni a ház és termés nélkül maradt emberek, a másik pedig az, hogy van-e miért?
Amikor a baj bekövetkezik, a készenléti felügyelőség, más hatóságok, önkormányzati vezetők és kormánytagok is ott vannak, segítenek és segítséget ígérnek. Aztán elapadnak a vizek és velük a támogatási kedv, feledésbe megy sok minden – a következő ítéletidőig. Akkor pedig kezdődik elölről az egész. Vannak falvak, ahol minden hirtelen hóolvadás vagy nagyobb eső nyugtalanságot okoz, és joggal, mert a szélsőségessé váló időjárást egyre gyakrabban szenvedik meg az ott élők.
A természet nagy úr, szokás ilyenkor mondani, de azért mindent mégsem lehet ráfogni. Vannak itt más, emberi tényezők is – nemtörődömség, kényelem, tessék-lássék munka vagy épp a bűntettek közül most törölt hivatali mulasztás –, amelyek növelik a veszteséget. A Márkosrétet és Kökösbácsteleket elöntő Tatrang gátját például legutóbb évtizedekkel ezelőtt, még a kommunista diktatúrában javították meg, és a személyszállító vonat áthaladása után tíz perccel összeomlott vasúti hídról is évek óta tudták az illetékes hivatalokban, hogy tartópillérei berepedeztek. Mégsem tett senki semmit a csapás megelőzésére, és meg is van az eredménye: csak ebben a két alsó-háromszéki faluban száznál több lakost kellett kitelepíteni, sem otthonuk, sem megélhetésük nem maradt. Boldog, akinek a háza tatarozható, aki egy bútordarabot meg tudott menteni a szétázástól. Hirtelenjében kiutaltak nekik valami gyorssegélyt, de azt sem nagyon meggondoltan: tízezer lejt ad a kormány azoknak, akiknek a háza 50 százaléknál jobban megrongálódott, és ötezret azoknak, akiknél 50 százalék alatti kárt állapítanak meg. Hát ez sem az újjáépítéshez, sem a javításhoz nem elég, ahogy az előző árvizek, földcsuszamlások, viharok utáni támogatás sem volt az.
Azt mindig megígérik, hogy ezután a megelőzésre is odafigyelnek, ám épp ezen a téren tapasztalható a legkevesebb előremozdulás. Néhol ugyan történt gáterősítés, mederszabályozás, állítólag az illegális erdőirtást is mérsékelték, de ez sem nyújtott elegendő védelmet. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy nincs pénz, de ez az érv is sántít az uniós pályázati lehetőségek és a „dübörgő román gazdaság” idején. És van, ami csak odafigyelés kérdése: az árterületre való törvénytelen  építkezések leállítása, a lakásbiztosítások hasznának tudatosítása (mert ehhez egy el nem magyarázott, számon nem kért törvény nem elég) is a megelőzési stratégia része kellene legyen. Ezekről egyébként beszélnek is az illetékesek, többnyire árvíz után. De aztán marad minden a régiben, a következő árvízig.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-07-07 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 246
szavazógép
2018-07-07: Világfigyelő - :

Fertőzött fagyasztott zöldségek

Több magyarországi áruházlánc is elrendelte a Greenyard vállalat által gyártott, az érintett lejárati idővel rendelkező gyorsfagyasztott termékek polcról való levételét és visszahívását.
2018-07-07: Közélet - Fekete Réka:

Gondviselés kalákában

Különös látvány a napokban Erdővidék hat településén, hogy máshonnan érkező tizenévesek sáncot ásnak, fát vágnak, füvet nyírnak, kaput festenek, kukoricásban kapálnak, ablakot pucolnak, szőnyeget porolnak, meszelnek, szénát raknak. Az unitárius egyház Gondviselés Segélyszervezete háromszéki fiókegysége második Segédkezek kalákatáborában mindez természetes. Tegnap a fiatalok néhány csoportja egy Erdővidéken kívüli helyszínen segédkezett, az egy hete árvíz sújtotta Kökösbácsteleken takarítottak (fotó) a még mindig iszap lepte házakban, udvarokon.