Új közigazgatási kódexBiztosított anyanyelvhasználat /Frissített/

2018. július 10., kedd, Belföld
A szenátus után a képviselőház is elfogadta hétfőn késő este az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza. Az új kódex az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival – 175 igen, 33 nem szavazattal, 15 képviselő tartózkodása mellett – fogadta el a képviselőház.
A kódex szerint a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.
Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.
A rosszindulatú értelmezések megakadályozásának érdekében azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
A jogszabály – az alkotmányhoz hasonlóan – külön előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára. Az RMDSZ ezzel szeretné számonkérhetővé tenni például a Románia által is ratifikált kisebbségi keretegyezményt vagy az európai nyelvi chartát, amelyek érvényesítését a helyhatóságok sok esetben szabotálják.
Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek.
A képviselőházi szakbizottsági vita során szintén az RMDSZ javaslatára a törvénybe bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogait utólag nem korlátozhatják.
A képviselőházi voks után kiadott közleményében az RMDSZ úgy értékelte: a kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyvet dolgozott ki az elmúlt fél évben az RMDSZ hathatós hozzájárulásával a parlament.
 
Fontos lépés
Kelemen Hunor a magyar közmédiának nyilatkozva kifejtette, a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájának alkalmazása felé tett fontos lépés az új közigazgatási kódex. Az RMDSZ elnöke elmondta: a közigazgatási törvénykönyvbe most bekerült egy olyan előírás, amely a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények és szerződések betartására kötelezi a közigazgatási intézményeket és alkalmazottakat. Az RMDSZ reményei szerint ez hivatkozási alapot biztosít a jogvitákban, és a magyarság ezentúl a charta előírásaira is építhet az anyanyelvhasználatban.
Kelemen Hunor taktikaváltásról beszélt az anyanyelvhasználat bővítése kapcsán. Azt mondta, ezúttal nem a húsz százalékos küszöb változtatását tűzték ki célul, hiszen azt tavaly nem sikerült kivitelezniük, és „nem akartunk egy újabb magyarellenes hisztériát kiváltani ezzel a javaslattal”, ezért az RMDSZ módosító javaslatai arra összpontosítottak, hogy a nyelvi jogok alkalmazásának körét kiterjesszék azokra a területekre - az utcák és terek kétnyelvű feliratozására, a prefektusi hivatallal történő kommunikációra, a kétnyelvű formanyomtatványokra - amelyeken eddig peres eljárásokkal kérdőjelezték meg a hatóságok (többnyire sikerrel) a nyelvhasználati jogokat.
Rámutatott: a kódex a szerzett jogokat is garantálja, így nem fordulhat elő, hogy ahol egy korábbi népszámlálási adatra alapozva már létezik hatályos önkormányzati vagy bírósági rendelet az anyanyelvhasználatról, visszavonják ezt a jogot arra hivatkozva, hogy közben a kisebbségi lakosságarány húsz százalék alá csökkent – emiatt kellett például eltávolítani az Aranyosgyéres bejárataihoz helyi tanácsi határoztat alapján kihelyezett többnyelvű helységnévtáblákat.
 
Enklávétól tartanak
A közigazgatási kódex hatályba lépéséhez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól – ehhez a Népi Mozgalom Párt (NMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) képviselői a Nemzeti Liberális Párt (NLP) segítségét kérik, a hétfőn este bejelentett kezdeményezésük érvényesítéséhez – amelyhez a független képviselők is csatlakoztak – ugyanis még négy aláírás hiányzik.
Dan Barna, a MRSZ elnöke szerint a közigazgatási törvénykönyv „feudális állammá” alakítja Romániát. Barna szerint, Ludovic Orban, a NLP elnöke elzárkózik az aláírástól, mert „nem szeretne rossz viszonyba kerülni saját polgármestereivel”, Eugen Tomac, a NMP elnöke meg úgy tudja, hogy a liberális képviselőknek a pártvezetés megtiltotta, hogy aláírják a dokumentumot.
Marius Paşcan NMP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénykönyv arra kötelezi a prefektusokat, azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, tegyék kötelezővé ezek anyanyelvének alkalmazását az állami intézményekben. A képviselő „szörnyűségesnek” nevezte, hogy a közintézményekbe való felvételi vizsgát esetleg a kisebbségi nyelv ismeretétől teszik függővé, s így „román állampolgárok nem vehetnek részt ezen”. „Ha a NLP nem csatlakozik a kezdeményezéshez, a törvénykönyv életbe lép, és effektív felrobbantja a román közigazgatást, hosszútávon pedig megvalósul az RMDSZ régi álma, etnikai alapon létrejön az ország közepén egy enklávé, azaz létrejön az úgynevezett székelyföld” - nyilatkozta Paşcan.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-07-10 13:55
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 246
szavazógép
2018-07-10: Világfigyelő - :

Találkozott a spanyol kormányfő és a katalán elnök

Mindkét részről pozitív értékeléssel zárult Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Quim Torra katalán elnök első megbeszélése Madridban tegnap, annak ellenére, hogy Katalónia függetlenségének kérdésében álláspontjaik továbbra is eltérőek.
2018-07-11: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének munkatársai ma 16 és 17.30 óra között Erdőfülében a kultúrotthonban, 18 és 19.30 között pedig Bardocon a polgármesteri hivatalban fogadják az érdeklődőket.