Folytatnák a hőszigetelést

2018. július 11., szerda, Közélet
Sepsiszentgyörgy jó példának bizonyult a korábbi években, és látványos eredményeket ért el hőszigetelés tekintetében. Jó ideje megtorpant a kezdeti lendület, és ebben közrejátszik a lakókra háruló önrész. Az önkormányzat nem mondott le a társasházak energiahatékonyságának javításáról, egy új rendelkezés mentesíti a lakosságot bizonyos költségektől. A hőszigetelési programmal kapcsolatos helyzetet Tóth-Birtan Csaba alpolgármesterrel térképeztük fel.
  • Fotó: Nagy D. István
    Fotó: Nagy D. István
A Szemerja negyedi Hőközpont sétány 9-es – négy lépcsőház alkotta – tömbházára az előző években készült hőszigetelési terv, melyet előbb állami, majd európai pénzekből próbáltak kivitelezni, mint kiderült: sikertelenül. A lakószövetségi megbízott szerint utóbbi amiatt váltotta ki a lakók nemtetszését, mert magasabb anyagi terhet rótt rájuk, a költségeket euróban számolták, emiatt sokan, főként egyedülálló idősek, kisnyugdíjasok nem vállalták az önrészt. A hőszigetelési program iránti érdeklődés mára megcsappant, a lakástulajdonosok csak elenyésző részét foglalkoztatja komolyan a lehetőség. Az ügyintéző elmondta azt is, korábban a lépcsőházanként történő hőszigetelés is kivitelezhető volt, aztán érvénybe lépett egy újabb előírás, így attól függetlenül, hogy hány lépcsőházból áll a tömbház, a korszerűsítést a teljes homlokzaton el kell végezni.

Tilos a részleges szigetelés
Ezt a Sepsiszentgyörgy területén jó gazdálkodásra vonatkozó előírásokat összeg­ző tanácshatározat is rögzíti, melyet a lakószövetségek is kifüggesztettek. Azaz: „tilos a tömbház legalább egy teljes homlokzatánál kisebb felületen történő, részleges külső hőszigetelés”. Amennyiben a polgárok megszegik a rendelkezést, szabályt sértenek, ami 1000–1500 lejes pénzbírsággal jár, ráadásul a felszerelt szigetelés eltávolítására is kötelezhetők. Hőszigetelés érdekében építkezési engedélyt csak a tulajdonostársulás kérésére állít ki az önkormányzat. Annak viszont nincs akadálya, hogy a tömbházak saját költségükön végezzék el a hőszigetelést – nyilvánvalóan ez is engedélyhez kötött. Tavaly négy építési engedélyt állított ki hőszigetelésre a városháza, idén hasonlót még nem igényeltek.

Költséghatékony, esztétikus
Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere lapunk megkeresésére felidézte, 2007-ben az unió bizonyos irányelveket szabott meg az üvegházhatású gázok kibocsájtására, az alternatív energiaforrások felhasználására vonatkozóan, ebből fakadóan pedig több program is indult. A megyeszékhely is rendelkezik az energiahatékonyság fejlesztését célzó tervvel, mely részben lakossági igényre is támaszkodik, s amely révén bizonyos kapcsolódó kiadások csökkenhetnek, emellett épületek újulhatnak meg, így a városkép javul. Egy viszonylag friss rendelkezés értelmében az önkormányzatok felvállalhatják a hőszigetelés kapcsán felmerülő teljes tervezési költséget, és ez jelentős lépés – tudtuk meg Tóth-Birtan Csabától, aki megjegyezte, az önkormányzat felvállalja ezt és ismét belevág a tömbházak hőszigetelésébe, várják a komoly jelentkezőket.

Megtorpant kormányprogram
A 2009-ben elfogadott, hőszigetelésre vonatkozó és később többször is módosult jogszabály célja, hogy az 1950 és 1990 között épült tömbházakat energetikai tekintetben is korszerűsítsék. Tóth-Birtan Csaba szerint néhány éve létrehoztak egy, a fejlesztési minisztérium által működtetett programot, ehhez csatlakozhattak települési programokra lebontva a tulajdonosi társulások. A települések jobbára a gyengébben szigetelt épületekkel léptek be, ám egy idő után a program leállt. Bár most is létezik, csak kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget – jegyezte meg.
A hőszigetelési kiadások 60 százalékát a kormány állja, a maradék 40 százalékból pedig legtöbb harmincat felvállalhat az önkormányzat, így a lakosságot csupán a költségek 10 százaléka terhelné.
Voltak olyan lakók, akik ezt egyáltalán nem vállalták be, s az önkormányzatnak még ma is vannak behajtatlan összegei amiatt, hogy esetenként magára vállalta a kiadásokat úgy, hogy később majd megtérítik a tartozók – vázolta az elöljáró. Mint kiderült, a korábbi több százezer lejes lakossági tartozás a befizetések nyomán mérséklődött, a jelenlegi kinnlévőség 51 ezer lej.
Kormányprogramból egyébként 35 megyeszékhelyi tömbház 1257 lakrészét sikerült hőszigetelni – köztük a Barátság sétány összes tömbházát –, ám ezt követően a lakossági konfliktusok, illetve a behajtatlan kinnlévőségek miatt megszűnt a kezdeményezés, 2013-ban pedig szigorításokat vezetett be az önkormányzat, hogy némiképp bebiztosítsa magát – magyarázta az alpolgármester. Akkor már csak azokat vették be a programba, akik előleg befizetését vállalták, mely a lakások felületének függvényében 2–7 ezer lej között alakult. A folyamat emiatt teljesen leállt, a lakók nem vállalták a befizetést.

Uniós pályázat: sok lehetőség, gyér érdeklődés
Jelenleg két lehetőség van hőszigetelésre: a már említett kormányprogram, mely csak látszólag szűnt meg, tavaly ugyanis a fejlesztési tárca – a honlapján közzétett adatok szerint – 19 megye számára 8 millió lejt osztott le erre a célra. Emellett EU-s pénzre is lehet pályázni hasonló munkálatokhoz, az uniós hozzájárulás 60 százalék, 15 százalékot adhat az önkormányzat, a lakóbizottságnak pedig a kiadások 25 százalékát kell törlesztenie.
Mindkét program esetében egységes feltétel, hogy a több lépcsőházas tömbházakat egészében kell hőszigetelni. Uniós feltétel továbbá, hogy kizárólag a lakásként használt lakrészeket lehet bevonni, ha cégszékhely működik benne, annak teljes összeget kell fizetnie. A pályázati értékhatár 100 ezertől 5 millió euróig terjed, a pályázó az önkormányzat, a lakótársulás pedig a megbízó ebben az esetben.
A pályázati pénz nem csak az épületek burkolatának felújítására fordítható, a tetők és pince fölötti rész hőszigetelése is kivitelezhető belőle, ha közös fűtésrendszer van, akár az is felújítható, de lépcsőházi kazánház is létesíthető, alternatív energiatermelő-rendszer telepíthető, a lépcsőházi világítás energiatakarékossá tehető stb.
Mint az alpolgármester kifejtette, az uniós programból letelt két határidő, az első tavaly november 15-én, a második pedig idén február 28-án, Sepsiszentgyörgyről egyetlen pályázatot sem nyújtottak be. A középrégióból is csupán egyetlen igénylés érkezett, az alapok lehívásának aránya így mind­össze 0,1 százalék, ezért az elöljáró valószínűnek tartja, hogy lesz még kiírás.

Tervezési kiadások nélkül
Az önkormányzat legutóbb 2016-ban módosított az előre befizetendő összegen, 300 lejben állapították meg – mert meg kell tervezni a munkálatokat –, s amennyiben a lakók elfogadták a hőszigetelésre vonatkozó ajánlatot, írásban nyilatkoztak arról, hogy a kivitelezés végéig részletekben törlesztenek. Az új rendelkezéshez igazodva azonban ismét változtatnak, eltörlik a 300 lej befizetését.
Mindenképpen belevágunk a hőszigetelési programba, annak ellenére, hogy kérdéses, melyik forrásból számíthatunk finanszírozásra – fogalmazott Tóth-Birtan Csaba, aki úgy tudja, amennyiben a vonatkozó terveket szeptember elsejéig benyújtják, azok belefoglalhatók a jövő évi költségvetésbe. Sepsiszentgyörgyön egyébként 10 tulajdonostársulásnak van már kész hőszigetelési terve, ezek őszig felújítva előterjeszthetők finanszírozásra.
Cikk megjelenési időpontja: 2018-07-11 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen célt szolgál az igazságügyi törvények módosítása?







eredmények
szavazatok száma 246
szavazógép
2018-07-11: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a kézdivásárhelyi
NAGY ERIKA KATALIN
(szül. BRUNNER)
főkönyvelő
életének 75. évében hirtelen elhunyt.
Drága halottunk földi maradványait 2018. július 11-én 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a kézdivásárhelyi régi református ravatalozóházból.
Részvétfogadás a temetés előtt egy órával.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
10899
2018-07-11: Közélet - Nagy D. István:

A levegőt is elvennék

Elviekben nincs semmilyen oka az államfőnek visszaküldeni a parlamentbe a közigazgatási törvénykönyv képviselőházban tegnap döntő fórumként elfogadott tervezetét, mivel az sem alkotmány-, sem más jogszabályellenes rendelkezést nem tartalmaz – véli Kulcsár-Terza József háromszéki RMDSZ-es képviselő. A Magyar Polgári Párt politikusa szerint többek között olyan rendelkezésekről van szó, melyeket a román–magyar alapszerződés is tartalmaz – rendelkezések, melyeket Románia nem tartott be –, és ezeket végre törvénybe foglalták.