Mit tartogat az új nyugdíjtörvény?

2018. augusztus 10., péntek, Belföld
Közvitára bocsátotta a munkaügyi minisztérium csütörtök este a nyugdíjtörvény tervezetét. A szaktárca közleménye szerint a jogszabállyal kiküszöbölnék azt a jelenleg fennálló helyzetet, hogy azonos járulékot befizető személyek eltérő összegű öregségi juttatást kapnak, valamint azt, hogy azonos munkáért nők és férfiak más-más értékű nyugdíjban részesülnek. A tervezetben az is szerepel, hogy egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet.
  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente
A szaktárca leszögezte, a törvénytervezet célja, hogy egyenlő értékű juttatást kapjanak mindazok, akik ugyanabban a beosztásban, ugyanannyi évet dolgoztak, és ugyanannyi járulékot fizettek be. A jogszabály kiküszöböli azt az igazságtalan helyzetet, amelyben férfiak és nők, akik ugyanazt a munkát végezték, és ugyanannyi év alatt ugyanannyi járulékot fizettek be, különböző összegű nyugdíjban részesülnek. Ezzel a jogszabállyal ezek a nyugdíjak azonos összegűek lesznek – érvelnek a minisztérium képviselői.
 
Jogszabályi alapelvek
A hivatalos álláspont szerint a törvény négy alapelvre épül: a hozzájárulás elve, azaz a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik; az egyenlőség elve, azaz azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban mentek nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak; a társadalmi szolidaritás elve, azaz az aktív dolgozó réteg a nyugdíjalaphoz való hozzájárulással fenntartja a nyugdíjas nemzedéket; az elévülhetetlenség elve, azaz a nyugdíjhoz való jog nem évül el.
A tervezetben azt is leszögezik: egyetlen jelenlegi nyugdíj összege sem csökkenhet.
Ha az újraszámolás kisebb összeget eredményez, mint amit pillanatnyilag kap a kedvezményezett, a továbbiakban is a jelenlegi nyugdíját folyósítják majd. A nyugdíjkorhatár nem változik.
A tervezet újdonságai közé tartozik, hogy a mesteri és doktori képzés éveit hozzájárulási időszaknak tekinti az érvényben lévő jogszabályba is belefoglalt egyetemi képzés, sorkatonai szolgálat, rokkantsági nyugdíj, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, fizetett munkanélküli segély időszaka, deportálás, valamint politikai fogság ideje mellett. A hasonló időszakok beszámolásának feltétele, hogy a hozzájárulási időszak legalább 15 év legyen. Minden beszámolt évért 0,25 pont jár.
A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az Országos Nyugdíjpénztár honlapjáról online információt szerezzenek a szolgálati időről, a jövedelemről és a járulékként befizetett összegről.
 
Választható befizetés
A törvénytervezet fenntartja a fakultatív járulékfizetés lehetőségét, azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető. A törlesztés több részletben is történhet, de nem tarthat a szerződés megkötésének pillanatától számított egy évnél tovább. Ha ez alatt nem fizették be a teljes összeget, a befizetett részösszeget tekintik hozzájárulásnak.
A fakultatív társadalombiztosítás jelenleg a minimálbér szintjén történik, de a gyakorlat azt igazolta, hogy ez még a garantált minimálnyugdíjat sem biztosítja, ezért ezentúl az átlagbért tekintik kiindulópontnak. Ilyen jellegű szerződést csak azok a személyek köthetnek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek – magyarázták a minisztérium képviselői.
 
Négy nyugdíjforma
A tervezet szerint továbbra is négy típusú nyugdíj lesz: az öregségi, az előzetes, a rokkantsági és az utódlási nyugdíj. Az öregségi juttatás esetében teljesíteni kell a nyugdíjkorhatárra és a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket.
Kivételként a jelenlegi előzetes (teljes összegű) nyugdíj öregségi nyugdíjjá válik, azaz azok a személyek, akik több mint nyolc évvel túlteljesítették a törvény által előírt teljes szolgálati időt, öt évvel azelőtt kérhetik nyugdíjazásukat, ahogy elérnék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor ebben az időszakban összevonható a bér a nyugdíjjal.
Egy másik újdonság, hogy azok a nők, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, és felneveltek legalább három gyereket azok 16 éves koráig, hatéves korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba.
Ehhez a negyedik gyerektől kezdve hozzájön még egy-egy év kedvezmény minden további gyermekért.
Az új jogszabály megtartja a régi törvény rendelkezéseit az öregségi nyugdíjra, valamint a csoportokra, speciális és különleges feltételekre, fogyatékosságra és egyebekre vonatkozóan. Az előzetes (csökkentett összegű) nyugdíj a jelenlegi részleges előzetes nyugdíjnak felel meg, és az ezzel kapcsolatos előírások változatlanok maradnak. A rokkantsági nyugdíj esetében újra meghatározzák a rokkantsági besorolásokat, hogy lehetőséget teremtsenek az egyéni munkára. Az utódlási nyugdíjakra vonatkozó jelenlegi előírásokat azzal a kitétellel bővítették, hogy a túlélő házastárs saját nyugdíja mellé megkapja az elhunyt házastárs nyugdíjának 25 százalékát.
 
Nyugdíj-matematika
A minimálnyugdíjat az aktuális év országos bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még százalékot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért.
Ha valakinek az újraszámolás után nagyobb összegű nyugdíj jön ki, akkor azt fogja megkapni ezután. A képletet annak az igazságtalanságnak a kiküszöbölése céljából vezették be, miszerint a jelenlegi törvény semmilyen különbséget nem tesz a minimális nyugdíjban részesülők között szolgálati idő tekintetében. Azaz jelenleg egy 12 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas ugyanazt az összeget kapja, mint az, aki 35 évet dolgozott minimálbérrel.
 
Szociális segély vagy nyugdíj
A tervezet egy másik újdonsága a minimális szociális segélynek képezte választási lehetőség. A 15 év szolgálati időnél kevesebbel rendelkező nyugdíjasoknak három hónap áll rendelkezésükre a törvény életbe lépése előtt, hogy válasszanak a nyugdíj és a minimális társadalmi segély között. A döntést postán, a nyugdíjpénztártól kapott felbélyegzett borítékban kell közölni, hogy elkerülhetők legyenek a helyi kirendeltségeknél kialakuló végtelen sorok.
A 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők nyugdíját újraszámolják az új képlet szerint, és amennyiben ez a művelet a minimális társadalmi segélynél kisebb összeget eredményez, akkor választhatják ez utóbbit. Azoknak, akik a fent említett három hónap alatt nem döntenek arról, hogy melyiket választják, a szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíjat folyósítják.
Kivételt képeznek, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, és rendelkeznek a minimális 10 és 15 év közötti szolgálati idővel, ami akkor volt érvényben, amikor nyugdíjukat megállapították. Ez a kivétel csak azokra érvényes, akik a törvény életbe lépésének pillanatában már nyugdíjasok.
 
Ki lehet nyugdíjas?
A tervezet előírja: az a személy lehet nyugdíjas, aki legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Azok, akik a törvény életbe lépésének pillanatában 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, szociális segélyben részesülnek, amelyet egy másik jogszabály szabályoz majd. A tervezet előírja, hogy beszámítanak minden olyan bérjellegű juttatást, pótlékokat, teljesítménybért, 13. fizetést, túlórákat, prémiumokat, díjakat és egyéb bónuszokat, amelyek után társadalombiztosítási járulékot fizettek.
Hivatalból 10 százalék jár azoknak, akik dolgoztak 1975. február 1-je és 2001. április 1-je között is. Ez a százalék növelhető, amennyiben a nyugdíjas erre vonatkozó bizonyító iratokat mutat be. Amennyiben az igazolások figyelembevételével újraszámított nyugdíj kisebb lesz, az eredeti 10 százalékos emeléssel kiszámolt nyugdíj marad érvényben. Ezt a módosítást az indokolja, hogy jóllehet a fent említett jövedelmekre befizették a nyugdíjjárulékot, ezeket ez idáig nem vették figyelembe. A különleges és speciális feltételek, illetve a volt munkacsoportok megmaradnak.
 
Hogyan számolnak?
A nyugdíj-számítási képlet értelmében a nyugdíj összege egyenlő az összegyűjtött pontok száma és a referenciapont értékének szorzatával. Az összegyűjtött pontok számát az éves pontszámok összege adja, az éves pontszámot pedig úgy kapjuk meg, hogy a havi pontszámok összegét elosztjuk 12 hónappal. A havi pontszám egyenlő a bruttó jövedelem és az országos bruttó átlagbér hányadosával.
A referenciapont értéke 2021-ben 75 lej lesz. A referenciapont értékét úgy számolták ki, hogy a nyugdíjpont 2021-re előirányzott értékét, azaz 1875 lejt elosztották 25-tel, azaz az átlagos szolgálati idővel.
A képletnek nemcsak az az előnye, hogy felszámolja a méltánytalanságokat, hanem az is, hogy minden nyugdíj nőni fog.
A törvény több szakaszban lép életbe 2021-ig. A nyugdíjpont értéke a kormányprogramnak megfelelően emelkedik a következőképpen: 2019-ben 1265 lej, 2020-ban 1775 lej, 2021-ben pedig 1875 lej lesz. 2022-től a referenciapont értékét kiigazítják az éves inflációs rátával.
Romániában jelenleg hozzávetőlegesen ötmillió nyugdíjast tartanak számon.
 
15 milliárd lejre van szükség
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pénteki sajtóértekezletén rámutatott: a nyugdíjtörvény kidolgozásában munkajogban jártas professzorok, neves szakemberek működtek közre, éppen ezért semmilyen ok nincs arra, hogy megtámadják azt az alkotmánybíróságon. „Persze ez mostanában igen divatos, Klaus Iohannis államfőnek feltett szándéka, hogy minden nap megtámad egy törvényt” – fogalmazott a tárcavezető. Ugyanakkor kifejtette, nyitott minden módosításra, amit esetleg a parlamenti vitában javasolnak. Vasilescu hozzátette, a jogszabály 30 napig lesz közvitán, ezt követően fogadja el a kormány és küldi el a parlamentnek, s legkésőbb decemberben szeretnék eljuttatni az államfőnek kihirdetésre.
A munkaügyi miniszter elmondta azt is, számításaik szerint a nyugdíjpénztár költségvetését 15 milliárd lejjel kell bővíteni 2022-ben, amikorra megduplázódnak a nyugdíjak, ennyit kellett hozzátennie az államnak 2016-ban is. Erre az a magyarázat, hogy a béremelések és a foglalkoztatottság növekedése következtében növekszik majd a társadalombiztosítás bevétele – állította a miniszter. Vasilescu becslése szerint a társadalombiztosítás bevétele 2022-ben 99,7 milliárd lej lesz, az 51,6 milliárdos 2016-os szinthez képest.
Kifejtette: 2017-ben és 2018-ban, hosszú évek után először, az alkalmazottak száma meghaladta a nyugdíjasok számát. A munkaviszonyokat követő Revisal rendszerben 6,3 millió munkaszerződést regisztráltak, amelybe nem tartoznak bele bizonyos kategóriák, például a köztisztviselők és a hadsereg, míg a nyugdíjasok száma 5 019 600 fő volt.
 
(Az Agerpres hírei alapján összeállította: Demeter Virág Katalin)
 
Cikk megjelenési időpontja: 2018-08-10 13:17
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint kétirányúvá kellene-e tenni a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron utcát?







eredmények
szavazatok száma 279
szavazógép
2018-08-10: Belföld - :

Újraindul a tanítás a marosvásárhelyi katolikus iskolában /FRISSÍTVE: Közzétették a miniszteri rendeletet/

Szeptembertől újraindul a tanítás a marosvásárhelyi magyar nyelvű római katolikus gimnáziumban, miután az oktatási minisztérium kibocsátotta a tanintézet ideiglenes működési engedélyét – tudatta hírlevelében az RMDSZ.
2018-08-11: História - :

Czakó Gábor: Attila és Árpád nyelve (Őstörténetünk vitatott kérdései)

László Gyula (1910–1998) több okból lett a magyarságtudomány fekete báránya. Például túltanulta magát. Először szobrász lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet következett, sőt bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, és tanulmányutakat tett Angliától Görögországig. Mindebből művész volta a leglényegesebb. Műgyártó ugyanis bárki lehet, művész azonban csak az, aki a Teljességhez méri magát.