Băsescu és a nép (Magasles)

Utána villámgyorsan Berlusconi olasz miniszterelnök, régi híve és barátja meghívására Rómában termett tárgyalni az olasz vezetőkkel az Olaszországban élő romák viselt dolgairól, amelyek igen megnehezítették az olasz—román kapcsolatokat. Mint köztudott, az olasz kormány, megelégelve a nagyvárosok körül villámgyorsan kialakuló roma negyedek lakóinak bűncselekményeit (gyilkosságok, gyermekrablások, lopások, állandó zavarkeltés…), összeírásba kezdett, ami ujjlenyomatvétellel is jár. Mindez az unióban is némi fejcsóválásra adott okot. (Zárójelben: főleg a tervezett ujjlenyomatvétellel kapcsolatban hangzottak el vádak. Ide annyit, hogy a világ egyetlen nagyhatalma, a demokratikus Egyesült Államok mindenkinek leveszi az ujjlenyomatát, aki oda utazik…) Csak jelezzük, hogy a Romániából a napfényes Itáliába kivándorló romák nagy részének nincs semmilyen, az identitását igazoló igazolványa, következésképpen semmilyen módon nem lehet nyilvántartani őket. ,,Az ujjlenyomatvétel nemcsak a bűnüldözés szempontjából, hanem a gyermekek számára is fontos! — jelentette ki az olasz belügyminiszter, a héten Romániába készülő Roberto Maroni. — Hiszen csak így lehet biztosítani beiskolázásukat." Abban a román, az olasz fél és az unió politikusai és szakértői is egyetértenek, hogy ez igen kívánatos, s a szorgalmazott roma integráció egyik alapfeltétele éppen a gyermekek beiskoláztatása. Ezt hangsúlyozta Băsescu is, aki Berlusconival való megbeszélései előtt találkozott egy roma tábor lakóival, és biztosította őket arról, hogy ,,…nem vagytok egyedül! Mellettetek vagyunk!" Mind az árvízkárosultak, mind a római roma tábor lakói, majd az Olaszországban munkát vállaló és a romák bűncselekményei miatt számtalan hátrányban részesülő román közösséggel való találkozás során is, Băsescu — akitől nem idegenek a populista szólamok — nagyszerűen alakította a jó királyt vagy a gondoskodó apát, a népéért élő, fáradozó vezetőt, ami kétségtelenül növelte népszerűségét, hiszen a román alattvalókban még mindég van igény az ilyen típusú gondoskodó vezetők iránt. Nicolae Ceauşescu emléke nem múlt el nyomtalanul népe tudatában. Ezen túlmenően azonban a roma kérdés továbbra is megoldatlan, s a legdöbbenetesebb az, hogy Romániának — ahol jelenleg a legnépesebb roma közösség él egész Európában! — még csak elképzelései, tervei sincsenek az integrációról. Bízni csak az unióban bízhatunk, és ami a megromló olasz—román kapcsolatokat illeti, azokban az olasz üzletemberekben, akik egyre nagyobb számban vannak jelen jól menő vállalkozásaikkal Romániában. Már eddig is nyolcszázezer munkavállalónak biztosítanak munkát, s akiknek nem érdeke, hogy az olasz—román kapcsolatok mélypontra süllyedjenek. És akik Milánóban már megrendeltek szakértőktől egy tanulmányt a roma integráció lehetőségeiről! A dolgok zajlanak.