Hogy otthon lehessünk benne

Turisztikai lehetőségei, vadászati potenciálja, a fakitermelés, a versenyképessé gyúrt sörgyárak stb. mellett nyilván mezőgazdaságának két jövős ágazata, az állattenyésztés és a burgonyatermesztés az, mely nagyobb forgalmat és jövedelmezőséget tesz lehetővé. Az utóbbi időkben a pityókatermesztés, bár pillanatnyilag a megcsappant kereslet miatt sok kistermelő felhagyott vele, a legnagyobb gazdák révén világszínvonalat ért el gépesítésben és vetőgumó-termesztésben, s konjunktúra ide vagy oda, e nyereség nyilván tartósabban megmarad. Nemrég kaptuk a hírt, hogy Kökösben és bizonyára nem egyedüliként, burgonyafeldolgozó is társul az eddigi eredményekhez, nagyobb kapacitású, hasábburgonyát előállító céget építtet itt egy román üzletember. Nemkülönben figyelmeztető erejű az a felvásárlás, melyet a sepsiszentgyörgyi és két másik, Hargita megyei tejgyárat megszerző, amerikai székhelyű befektetési alap eszközölt, s mely a székely tejtermelést a nemzetközi piaccal hozza kapcsolatba, teremt számára országosan és talán azon kívül is érvényesülési teret, de teszi egyben függővé a nemzetközi tőkétől.

Eljött az ideje e tőkemozgások gazdasági, azon keresztül politikai hatalmat is generáló hatása kielemzésének. Ha a székelységnek van kikristályosodó elképzelése saját kollektív jövőjéről, akkor annak megvalósításában nyilván szerepet játszik majd a régión kívüli tőkeközpontok befolyása is. A Székelyföldön belüli tőkeképződés alulról építkezve egyelőre szerény eredményeket produkált, de létfontosságú lehet, s kollektív elkötelezettségét biztosítani kellene. Hasonlóképpen megvizsgálandó a nemzetközi tőke belépése a régióba, s a közvélemény várja a vele szembeni álláspont kialakítását. Javára kellene ugyanis fordítani a várható gazdasági fejlesztést ama otthonteremtésnek (Tamási), melyre mindenekelőtt vágyik e nép a maga szülőföldjén.