Háromszék augusztusi őrtüzei

Legelőbb a Perkőn az eget festő őrtűz mint ősi jelzés és jelkép lobban tovább a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyre, erre a Zágon és Papolc közti Lahó-hegy tüze válaszol, láng lobban a lécfalvi Székely támad dombján és Lisznyó fölött is, a gidófalviak és az Olt mentiek a Bodoki-hegység kilátóhelyén raknak őrtüzet, és több más, lángra lobbanó hellyel együtt mindezek az Óriáspince-tető óriásmáglyájához kapcsolódva futtatják körbe a háromszéki rónán és hegykaréjban az üzenetet: az együvé tartozás szülőföldünk építő és szépítő, hitet erősítő ereje Szent István napján a legnagyobb.

Az idei őrtűzgyújtás mintegy előmelegíti és bevilágítja a háromszéki magyarok jövő évre tervezett világtalálkozóját és a római katolikus egyház ezer évének grandiózus ünnepségét. Erre az ötletgazda, dr. Demeter János megyeitanácselnök-helyettes szerint elkészítik és kivitelezik az Óriáspince-tető rendezési tervét. Egyebek mellett olyan Háromszéki Csűrt építenek, amelyben néhány száz résztvevő számára koncerteket, konferenciákat szerveznek, kijelölik a különféle emlékjelek — kopják, emlékkövek — helyét úgy, hogy a jelenlegi szakrális építmény látványtervét ne zavarják, meghatározzák a községek és falvak népművészeti és iparművészeti kivonulásának helyét, és már idén is közös ünneplésre hívják az itthon tartózkodó vagy hazaérkező háromszéki elszármazottakat meg az itthon élőket.

Friss hír az is, hogy létrehozzák a Háromszéki Magyarok Egyesületét, amelynek tiszte lesz, hogy ne hagyja a háromszékiek összetartozásának lángját kialudni.