Imádkozó népnek van jövője

Ezért a perkői búcsúnak nem csak Szent István méltatása a célja, hanem magunk jobbítása is ― tömören ez az üzenete a tegnapi ünnepi példabeszédnek, mely súlyát tekintve önmaga erejéből is végig (és nem le)pereghet a Perkő kövein, egészen a völgybe, az erődített plébániatemplom oltára elé. Csak így, az igazi templomban megszentesülve, onnan a hétköznapokban is a hívők szívébe peregve érheti el célját Dávid György sepsiszentgyörgyi plébános, főcelebráns intése, aki arra hívta fel a Szent István tiszteletére összesereglettek figyelmét, hogy az elromlott világ helyett új világot csak új szívvel lehet építeni. És nem csak kőből lehet építkezni, hanem a béke erejéből is, ,,mely béke nem a félelemből, nem a megaláztatásból, nem a szolgaságból, nem az elnyomásból, hanem egymás kölcsönös megbecsüléséből, szeretetéből fakad" ― hullámzott végig a tömegen egy másik plébános másik intése. Éreztük, szükségünk van eme bíztatásra, hisz körülöttünk irigység, gazdasági féltékenység, önös érdekek mentén történő politizálás, a másik ember eltiprása, távolabb háború és öldöklés még a legszentebb világesemény, az olimpia idején is. Ezért igaz a perkői üzenet, miszerint ma is a béke, a szeretet a záloga fennmaradásunknak. ,,Kapaszkodjunk a keresztbe, építsünk országot kősziklára, és ragaszkodjunk a hithez, szeressük egymást, különösképpen a gyermekeket, és ne legyünk önpusztító nemzet".