Sepsiszentgyörgy, 2017. december 12., kedd 14:09
Köszöntjük Gabriella nevű olvasóinkat!

Csúfolódók

2008. augusztus 23., szombat, Kiscimbora
Hazug, hazug, hazafut,
otthon eszik macskahúst,
Ha nem kell, tedd el,
Majd megeszed reggel.
Lusta voltál, elaludtál,
Semmi szépet nem találtál.
Aludj, mint az aludttej,
Ilyen lusta sose kell.
Kíváncsi,
Két kis kutya rántson ki!
Síró, bőgő masina,
Úgysem lész te katona,
Lész te itthon nagytatádnak
Pipagyújtó kis cselédje;
Nem való ott katonának
A nyöszörgős kislegényke!
(Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980)
Hozzászólások
2008-08-23: Kiscimbora - x:

Czegő Zoltán: Udvarhelyi fatáblák

Havat, jeget
fölmelenget
Recsenyéd.
Székely gazda
most faragja
szekerét,
míg az urak
megeszik a pecsenyét.
2008-08-23: Kiscimbora - x:

Lev Tolsztoj: A néni elmeséli, hogyan tanult meg varrni

Amikor hatéves lettem, azt mondtam édesanyámnak, hogy szeretnék varrni. Anyám így felelt: — Kicsi vagy te még, megszúrod az ujjadat. — De én egyre csak erősködtem. Végül édesanyám előhúzott a ládafiából egy piros rongyocskát, és odaadta nekem, aztán piros cérnát fűzött a tűbe, és megmutatta, hogyan fogjam. Dologhoz láttam, de nem tudtam egyforma öltéseket csinálni: az egyik öltés túl hosszú lett, a másik meg nagyon a szélére került, és keresztbe állt. Közben megszúrtam az ujjamat, és szerettem volna visszafojtani könnyeimet, de anyám megkérdezte: — Mi az? — s én nem bírtam tovább, és sírva fakadtam. Ekkor édesanyám játszani küldött.