Băsescu és a kollektív jogok

Megszokhattuk már, ha a világ valamelyik pontján hevesebbé válnak a kisebbségi érdekvédelmi, autonómia-, esetleg függetlenedési törekvések, Románia aggódni kezd. Bár nemzetközi fórumokon lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy példásan rendezték az ország területén élő nemzeti kisebbségek helyzetét, az ilyenkor jelentkező félelem megkérdőjelezi ezt. Elítélik a történteket, tiltakoznak, és igyekeznek leszögezni, nem lehet precedens az, ami Európa, illetve a világ egyik-másik pontján történik. S valóban, ahány helyzet, annyiféle. Más múltból, hagyományokból eredeznek a különböző kisebbségi igények, más-más okból szeretne autonómiát, függetlenséget egy-egy népközösség, és más-más eszközökkel igyekszik érvényt szerezni jogainak. Nincsenek azonos helyzetek és azonos megoldások, így fölösleges a tiltakozók általánosítása is.

Ha a kisebbségek kollektív jogokat kapnak, akkor a Balkán és a Fekete-tenger térsége, valamint Európa egy része és az Orosz Köztársaság is nagy bajban lesz a következő években területi egységét és biztonságát illetően — mondta Băsescu. A román elnök szerint a Koszovóéhoz hasonló precedenst meg kell előzni. Aggódik a román államfő, de aggodalma ezúttal rendkívül óvatos. Tételesen nem említi a romániai magyarságot, de figyelmeztető szavai jelzik, nem számíthatunk a román állam jóindulatára.

Nem szabad önálló területet — esetünkben területi autonómiát — biztosítani a kisebbségeknek — véli Băsescu, de megfeledkezni látszik arról, hogy sok helyen éppen a kollektív jogok megadásának elutasítása vezetett konfliktushoz. Az államelnöki intés semmiképpen nem jelentheti azt, hogy le kell mondanunk követeléseinkről. Traian Băsescu aggódik, hisz pontosan érzékeli, Romániának egyáltalán nem sikerült megnyugtatóan és véglegesen rendeznie kisebbségei, köztük az itt élő magyarság helyzetét. S bármennyire igyekszik meggyőző lenni, tudja, csak egyéni jogok biztosításával nem elégítheti ki a közösségi igényeket.