Túl nagy a kalap…

Újabb kétnapos Fekete-tenger körüli utazása és tárgyalásai a régió országainak vezetőivel is jelzik, Băsescu az eddigi fiaskók dacára sem mondott le egyfajta regionális vezető szerepéről. A bukaresti kezdeményezésre létrehozott Fekete-tenger Fórumot az Európai Unió beolvasztotta a Fekete-tengeri szinergia elnevezésű együttműködési kezdeményezésbe, s hiába jelentkezett Băsescu közvetítőként a Dnyeszteren túli konfliktus rendezésében, Oroszország nem kért belőle, s így ez az elképzelés is meghiúsult. Ráadásul a regionális vezetői ábrándot kiábrándítóan cáfolja ama tény, hogy a régió legnagyobb országával, Ukrajnával meglehetősen ,,ziláltak" Románia kapcsolatai, négy éve folyik Hágában a per a Kígyók szigetének birtoklásáért. Szeptember 19-én hirdetnek ítéletet, s dől el, hogy Ukrajna vagy Románia birtokolhatja-e a szigettől délre eső, tizenkétezer négyzetkilométeres tengerfelületet. Ennek azért óriási a jelentősége, mert kiderült, hogy a területen található földgáz körülbelül százmilliárd köbméterre, a kőolaj tízmillió tonnára tehető. A tartalékok tizenöt évre biztosíthatnák Románia energetikai függetlenségét. Ha lakatlannak minősítik a szigetet, akkor román terület, ha viszont lakottnak, akkor ukrán. Ezt jól tudván, az ukránok a próbafúrások után kezdték ,,benépesíteni" a Kígyók szigetét, jelenleg 155 lakója van, ötven katona… Ebben a helyzetben a regionális vezető szerep hiú, öntetszelgő ábránd.

Ráadásul Băsescu hét végén kifejtett javaslata, miszerint ,,az unió PESA-rendszere — biztonsági és védelmi politikája — révén járuljon hozzá a befagyasztott konfliktusok megoldásához", máris idejét múlta, hiszen Oroszország sietett elismerni a Grúziából gyakorlatilag kiszakadt Dél-Oszétiát és Abháziát, s a koszovói mechanizmust alkalmazhatja Moszkva a volt szovjet tagköztársaságokban létező más szakadár területek, így a Dnyeszteren túli terület esetében is.

Ha ehhez még hozzászámítjuk a meglehetősen hűvös orosz—román kapcsolatokat, láthatjuk, hogy államfőnknek — aki egyébként néhány héten belül Putyin miniszterelnök meghívására Moszkvába látogat — túl nagy a kalap. A látogatásnak köszönhető, hogy Románia nem ítélte el határozott hangon Oroszországot Grúzia lerohanása miatt, s arra biztatta a grúz politikusokat, hogy próbáljanak ,,valamilyen módon közvetlen párbeszédet" kialakítani a Kremllel, amelynek jelenleg semmi esélye. Ennyit a nagyralátó băsescui elképzelésekről…