Új harangszó Illyefalván

— Előbb furcsának, mélynek tűnt a hangja, mintha nem tetszett volna — mondta t. Kacsóh Sándor plébános —, de hovatovább helyrejött, csengőbb, tisztább lett. Az én gondolatom volt, hogy az új harangot Szent Illés próféta nevére szenteljük fel. Ez tehát a Szent Illés-harang. Ő a szegények barátja volt, s mint ószövetségi szentet Isten emberének tartják. Nagy dolog egy új harang, még nagyobb a felszerelése. Meg kellett bontani a harangtorony belső ácsolatát, hogy feljuthasson egy csigarendszer segítségével. Önkéntesek, katolikus emberek jöttek, Törős Gábor, Gábor Tibor, Jakab János, Tóth Kálmán, s mint szakemberek golyóscsapágyra szerelték a harangot. A régi harangról levették a jármot, alakítottak rajta, és ez tartja most az igen értékes, 1775-ben készített harangunkat, melyet még a pálos rendi barátok által öntettek, és műkincs értékű. A régi harangot nem öntettük be. Újabban ez a szokás. A hívek kívánsága az volt, hogy ha már annyi éve szolgálta a közösséget, kegyelmezzünk meg neki.

Illyefalván szükségét érezték annak is, hogy a templom és a plébánia telkén az interbellum idején felépült római katolikus felekezeti iskola kijavított épületének szakrális jellegét megtartsák, így a nyáron felújították, fűtéssel látták el az egykori konyha és sütőház épületét, abban lehet tartani ezután az olyan jellegű összejöveteleket, ahol agapékra, kínálmációkra is sor kerülhet. Ezzel párhuzamosan felújították a plébánia impozáns épületét. Beszélgetésünk alkalmával derült fény arra is, hogy a reformáció győzelme után az esztelneki Nagy Mózes ferences barát megvásárolta a plébánia mai területét, és oda behozta a pálos rendi barátokat. Ez magyar alapítású szerzetesrend, és tagjai a plébánia mai épülete mögötti Olt-terasz magaslatán a katolikus restauráció idején kis kolostorokat építettek, sorban hármat. Az elsőt deszkából, a másikat fából, majd kőből, és csak 1863—1868 között épült meg a mai templom, melynek a Fájdalmas Szűzanya a védőszentje.

Az illyefalvi katolikus anyaegyháznak három filiája van: Sepsiszentkirály, Szotyor és Aldoboly. Előbbi kettőnek temploma is van, Szotyorban Szent Imre herceg nevére szentelték fel. Az egyház híveinek összlétszáma félezer. Sepsiszentkirályban került sor a Szent István-napi templombúcsúra, amelyet a Szent István napja utáni szombaton tartottak meg.