Röviden

Az ausztráliai Perth fellebbviteli bírósága tegnap elutasította azt a kérelmet, hogy állítsák le a háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai elleni kiadatási eljárást. A most 85 éves Zentai kiadatását 2004 decemberében kérte a magyar külügyminisztérium; azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben katonaként harmadmagával Budapesten megkínozta és megölte a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Miután a szerdai végzés — és az abban foglalt augusztus 7-i dátum — ismertté vált, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ nyilatkozatban kérte az ausztrál igazságügyi szerveket, hogy gyorsítsák fel a kiadatási eljárás menetét.

George W. Bush amerikai elnök Robert Zoellicket jelölte hivatalosan a Világbank élére. Zoellick korábban az amerikai elnök kereskedelmi főmegbízottja volt. Tavaly júniusban mondott le a külügyi államtitkári posztról. Zoellick nemzetközileg elismert szakember, ő volt az, aki hat évvel ezelőtt tető alá hozta Kína WTO-tagságát. Két éve állítólag őt ütötte ki az elnöki posztért folyó versengésben Paul Wolfowitz korábbi védelmi miniszter-helyettes, aki májusban lemondásra kényszerült, mert pozícióját felhasználva járt közben élettársának előmenetele és fizetésemelése ügyében a banknál. Wolfowitz június 30-i hatállyal távozik posztjáról.

Az ukrán parlament kormánypárti többsége olyan határozatot hozott tegnap, hogy a jövőben nem az államfő lesz jogosult kinevezni a bíróságok elnökeit és elnökhelyetteseit, hanem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács. E döntés nyomán újra kitört az alig elsimított belpolitikai viszály a Nyugat-barát Viktor Juscsenko elnök és az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfő hívei között. Az elnök pártjának — a Mi Ukrajnánk — képviselői alkotmányellenesnek minősítették a legfelsőbb tanács (parlament) határozatát, és emlékeztettek rá, hogy erről nem volt szó abban az egyezségben, amelyet Janukovics és Juscsenko kötött vasárnap. Az egyezség felcsillantotta a belpolitikai válságból való kibontakozás reményét, mivel a szemben álló felek meg tudtak egyezni az előrehozott választások kiírásáról és a választások szeptember 30-i időpontjáról. A vasárnapi kiegyezés után Juscsenko felfüggesztette a parlament feloszlatásáról szóló rendeletét, és két napot adott a parlamentnek, hogy meghozza az előrehozott választások megtartásához szükséges jogszabályokat. Kedden gördülékenyen, különösebb viták nélkül folyt ez a törvényalkotó munka, tegnap azonban a kiújult viták miatt félbeszakadt, és nem tudni, folytatódik-e, s ha igen, mikor.

Az amerikai vízummentességi program kiterjesztését is sürgette José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök tegnap Brüsszelben azon a tanácskozáson, amelyet Nancy Pelosival, az amerikai képviselőház elnökével folytatott. Az amerikai vízummentességi program keretében jelenleg 27 ország állampolgárai vízum nélkül látogathatnak az Egyesült Államokba legtöbb 90 napos időtartamra. A kedvezményezettek között vannak az EU régebbi tagországai Görögország kivételével, az új tagállamok közül pedig Szlovénia. George Bush amerikai elnök tavaly ígéretet tett a kérdés rendezésére, s jelenleg a washingtoni kongresszus előtt van az ügy. Pelosi a mostani brüsszeli megbeszélés után érdemben nem foglalt állást: csak annyit mondott, hogy ,,elviszi az üzenetet", s azt megvitatják majd Washingtonban.