Vakáció újfalusi módra (Iskolák szünidőben)

— Hiába tűz a nyár, most is a télre kell gondolnunk — mondja Nagy Sándor —, ugyanis kormánypénzből tavaly központifűtés-rendszert szereltettünk be, de gondot okozott, mert az iskola központi épületének földszinti részén a kisméretű kazán nem fűtött kellőképpen. Hosszabb ideje vártuk már a kézdivásárhelyi szerelőcéget, az Univers Paradist, amely megoldotta a gondot. Most a téli tüzelőt kell megoldanunk, ugyanis a kazánokat is fával fűtjük, de a téli kvóta még várat magára, mert csak a pótköltségvetésből jut rá pénz. Mivel létszámnövekedésre számítunk, bővíteni kellene az iskolát, illetve a nagyobb termeket valahogyan hasznosabbá akarjuk tenni. Be akarjuk építeni a tetőteret, ott a levéltárnak lenne a helye. Az iskola telkén van egy régebbi épület is, alsó osztályok tanulnak ott. Annak az alagsorát is hasznossá szeretnénk tenni, kiváló volna kézművesműhelynek. Ott most folyik a takarítás-kiszárítás. A helyi tanáccsal közösen oldjuk majd meg használati módját.

— Mikóújfaluban érdemes a jövőre tekinteni, hiszen, mint mondták, itt fél évtizedre előre létszámnövekedésre számítanak. Fiatalodik a községközpont.

— Valóban így van. Most az óvoda telkén lebontottak egy régi épületet, annak a helyére felépült egy fásszín, pályáztunk egy játszótérre, és ott kap majd helyet az új sportcsarnok is.

Nyárelőn a borvízforrások környékén takarítottak a tanulók, s most változatos a nyár is számukra. Osztályonként kirándulnak, sátortáborokban vesznek részt a Csipkésben, Uzonkafürdőn, a Szent Anna-tónál, Tusnádfürdőn, Magyarhermányban, közelebbről pedig egy öttagú csoport interkulturális táborban vakációzik Sepsiszentkirályban.

Míg az igazgatóval a tanulók nyári tevékenységeiről, a testvériskolai kapcsolatokról beszélgetünk, Pulugor Sándor testnevelő tanár és Terza Loránd végzős tanuló az újfalusi gólyák megfigyeléséről készített felvételeiket nézegeti a számítógépen. Loránd elmondta, megcsappant a madarak száma, csak két fehérgólya-fészek van már a faluban, s abból egyik a kicsi iskola tetején. ,,Ide egy szál madár érkezett a tavasszal — mondta Pulugor Sándor —, s nyomban utána egy pár. Szerintem azé a páré lehetett a fészek a tavaly. De már foglalt volt. Pár nap múlva a magányos gólyának is került párja. Az idén nem költöttek, még mindig ketten lakják a harc nélkül megszerzett fészket.