Röviden

Október 15-én Dél-Oszétiáról nemzetközi biztonsági tárgyalások kezdődnek Genfben, s Moszkva kivonja csapatait Grúzia területéről legkésőbb tíz nappal azután, hogy megkezdik tevékenységüket a nemzetközi missziók — jelentette be az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev a Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint José Manuel Barrosóval és Javier Solanával folytatott hosszas tárgyalás után kijelentette: az unió kifejezte készségét a grúz—dél-oszét konfliktus rendezésében való részvételre. Moszkva támogatja, hogy nemzetközi összefogással tárják fel a dél-oszétiai konfliktus okait, de a vizsgálatnak objektívnak kell lennie — mondta az orosz külügyi szóvivő. Andrej Nyesztyerenko szerint érdemes az elképzelésen dolgozni, de a vizsgálatnak csak akkor lesz értelme, ha átfogó, mélyreható és messzemenően tárgyilagos lesz. A szóvivő sajnálkozással szólt arról, hogy az EU avignoni külügyminiszteri értekezletén nem fogalmazták meg a kaukázusi válság okainak elvi értékelését, s nem ítélték el a Dél-Oszétia ellen agressziót elkövető felet. Oroszország véget vet mindenfajta együttműködésnek a NATO-val, ha Grúzia csatlakozhat a katonai szervezet tagsági akciótervéhez — jelentette ki Dmitrij Rogozin, a NATO-hoz akkreditált orosz nagykövet.

Szerbiának csak Koszovó függetlenségének elismerése után lenne szabad bejutnia az EU-ba — jelentette ki Richard Holbrooke volt amerikai külügyminiszter-helyettes. Az Egyesült Államok külpolitikáját a múlt század kilencvenes éveinek elején nagyban meghatározó egykori politikus, akinek a véleménye még mindig nagyon sokat számít a washingtoni és európai politikai döntéshozóknak, felszólította Montenegrót és Macedóniát, hogy ismerjék el Koszovó függetlenségét, majd közölte: ha Szerbiát felveszik az EU-ba, annak azután kell lezajlania, hogy megszületik a Koszovót független államként elismerő szerződés Belgráddal.

Ezt állapítja meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet legújabb jelentése. Az európai szervezet azt tartotta a legfigyelemreméltóbbnak, hogy bár komoly politikai változások történtek Koszovóban (2007 novemberében parlamenti választást tartottak, idén februárban kikiáltották a terület függetlenségét, nyár elején pedig hatályba lépett a koszovói alkotmány), nem uralkodott el az erőszak. Kedvező fejleményként említi, hogy nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint a koszovói függetlenség kikiáltása a szerbek újabb nagy kivándorlási hullámát idézi elő. Rossz azonban, hogy a Szerbiától elszakadt tartományban élő szerbek továbbra is külön közösséget alkotnak, távol tartják magukat a sok állam által önálló országként elismert terület többségi lakosságát adó albánoktól.

A hágai Nemzetközi Bíróságon tegnap megkezdődött az az eljárás, amelynek során Grúzia azt szeretné elérni az ENSZ-testületnél, hogy Oroszországot utasítsa az ,,etnikai tisztogatás" megállítására a papíron Grúziához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában, ahol a lakosság többsége orosz személyi okmányokkal rendelkezik. A per a két fél meghallgatásával kezdődött, ez a tervek szerint szerdáig tart. Ítélet a sürgősnek ítélt intézkedésekről néhány héten belül születhet, a grúz—orosz konfliktusra vonatkozó végérvényes ítélet ugyanakkor idén már nem várható, ahhoz a bíróságnak több hónapnyi időre van szüksége.