Noszvaji karaván Háromszéken (Testvértelepülések)

Noszvaj dálnoki kapcsolata egyházi alapon jött létre az 1977-es földrengés után, valamikor a 80-as években. Pénzt gyűjtöttek egy erdélyi magyar falu megsegítésére, és Dálnokra esett a választásuk. Ez a kapcsolat később fellazult, s a vége felé elhalt. Most úgy döntöttek — meséli a polgármester Dózsa szobortalapzatának rusztikus kőtömbjeire telepedve, hogy a falunapok vásári zajából kiszűrjünk valamennyit —, szóval, úgy határoztak, hogy a mesterkélt nyugati települési kapcsolatok helyett Erdéllyel teremtenek cserekapcsolatokat, hisz kulturális szempontból ez a leggyümölcsözőbb. E célból a tavaly októberben jártak itt, s meggyőződtek, hogy érdemes ide jönniük. Tavaly is filmeztek, fotóztak, a filmet otthon a helyi stúdióban kábeltévére kapcsolták, s ennek is köszönhető, hogy most egy egész karaván érkezett a falunapokra.

A Noszvaj—Dálnok kapcsolat tehát véletlenszerűen jött létre, majd elhalt, s érdemes felfigyelnünk arra a mozzanatra, illetve folyamatra, hogy Magyarországon, amilyen mértékben ad absurdum kihangosodik a magyar-, a nemzetiszimbólum-ellenes budapesti kurzus, a vidékiek olyan arányban keresik az erdélyi kapcsolatokat, a történelmi gyökereket. Dálnok ilyen vonatkozásban rokoni kapcsolatok hiányában is kiváló példa, hisz történelme a magyarság egészét tekintve is rendkívüli.

Kónya Ádám, a dálnoki falunapok egyik előadója a rá jellemző módon természetesen ebben a helyzetben is felleli a kapcsolatteremtés módját, a színpad ernyője alatt mondja:

— Örvendek, hogy Noszvaj képviselete is jelen van a dálnoki falunapokon. Noszvaj Magyarország északi részét képviseli. Akadt egy dálnoki, Veress Gerzson nevű ember, aki Rákóczi szabadságharcához társult, és kapitányként harcolt a nyolcéves szabadságharcban. Ezerszáz soros verset írt. Ez a kuruc költészetnek olyan érdekes alkotása, amely hűségesen leírja azokat a hadmozdulatokat, amelyek Felső-Magyarországon a nyolcévi harcok során végbementek.

Bóta Géza azt is elmondja, hogy a dálnoki kapcsolatokat erősíteni kívánják, s ennek jegyében december 13—14-ére szeretettel várnak minden dálnokit a Noszvaji Falunapokra és természetesen minden más alkalomkor.

Kérdezem partneremet, hogy a Bóta névnek, ami nálunk hegység és erdő neve is, van-e valamilyen jelentése. Tudomása szerint török eredetű szó, talán hegyet jelent. Az érdekesség kedvéért említem, hogy a portugál, spanyol és olasz nyelvben a bota, botta bőrtömlőt jelent, amelyben bort, olajat szállítanak, s nevét a Kárpátokban is felleljük a Háromszéki-havasokban Tömlőhordó-hegy formában. Bóta Géza kapcsolatteremtésének eltökéltségére vall, hogy megígéri, egy következő alkalommal felkeresi a mi Bóta-hegyünket is Zágon fölött. (Csak meg ne tudja, miként kótyavetyélték el és juttatták idegen kézre az ottani közbirtokossági erdőt.)

Beszélgetésünk az önkormányzatok helyzetének elemzése felé kanyarodik, partnerem rezignáltan állapítja meg, hogy Magyarorszá­gon az önkormányzatok szerepe leáldozóban.

— Mi még tartjuk magunkat — mondja. — A beruházások a leglátványosabbak, az emberek ezt tudják értékelni. Egy sportöltözőt teljesen felújítottunk. A 2003-ban átadott iskolához tanműhelyt építettünk, járdákat, szabadidőközpontot, utakat. Mindezt visszafogottabban, mint eddig. Eger közelsége a nagy vonzerő. A legfontosabb Noszvajon a szőlőtermesztés. A lakosság 99 százaléka bort készít. Bikavért csak palackozva szabad forgalmazni.

A község területe kétezer hektár körüli. Thummerer Vilmos a híres, legerősebb borászuk, négyezer négyzetméteres pincerendszert működtet. Lekvárfőzéssel is foglalkoznak az emberek. Egy-egy család több tonna kiváló minőségű lekvárt készít. A szilvamagot kis kazánokban eltüzelik, s így a környezetkímélés is megvalósul.

A Noszvaj közelében lévő Egerszalókról kérdezem, ahol kőolajat keresve a föld mélyéből kioldott pasztaszerű mészfolyam tör fel, amely megszilárdulva egy Kis-Pamukkalét hozott létre. Egerszalók tizennyolc-húsz kilométerre van tőlük. Értékelése szerint évek múlva komoly telephely lesz, mert a természetes kifolyást mesterségesen is bővítik.

Figyelemre méltó ötlete az is, hogy az Óriáspince-tetőn a Nyergestető mintájára ki kellene jelölni egy helyet, ahová a zarándokok elhelyezhetnék a maguk emlékjeleit. A noszvajiak máris elhatározták, hogy emlékkopját állíttatnak, amint lesz az elhelyezésére alkalmas hely. Ez az elképzelés természetesen nem zavarhatja Damokos Csaba―Zakariás Attila térplasztikai kompozícióját az Óriáspince-tetőn. Erre talán a legalkalmasabb a Maksa felől a Lármafa-tetőre szerpentinező úttól keletre eső terület a fenyőerdő szélén.

Noszvaj nevezetességei között említi azt is, hogy minden évben június 4-én, Trianon évfordulóján fáklyás felvonulást rendeznek. A település mellett található Nagy-Magyarország térképe, ahol az évfordulókon a székely himnuszt és erdélyi nótákat énekelnek.

Bóta Géza sorolja a noszvaji látnivalókat, a tavasztól késő őszig terjedő rendezvények sokaságát, a Húsvéti Vendégvárást, pünkösdöt, az Anna-napi búcsút, noszvaji különlegesség a Szilvanap, a Noszvaji Pincenapok és a Kemencében Készített Ételek Napja. Zenés Nyári Estéket is szerveznek. A nyugodt pihenésről négy szálloda, két panzió és legalább nyolcvan jól felszerelt falusi szállásadó igyekszik gondoskodni, az étkezésről pedig három vendéglő noszvaji tájjellegű ételekkel és helyi borkülönlegességekkel, július-augusztusban minden csütörtökön noszvaji borvacsoraestet tartanak.

Bóta Géza is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy nincsenek pártkapcsolatai, független polgármester. Erdély-járásaik, otthoni rendezvényeik arra vallanak, hogy a noszvajiak nemzeti elkötelezettségéhez semmi kétség nem férhet, sőt, ellenpontoz bizonyos nemzetellenes torzulásokat, amelyeket mi, erdélyiek döbbenettel nézünk, de ellene is tehetünk, például így, a testvértelepülési, a testvérintézményi és egyéb civil szervezeti kapcsolatok erősítésével.