Az Olttal gazdag határ ajándékai (Munkahelytermő falvak)

Ez a rendszerváltás után szünetelt, most más feltételeket teremtve egy merőben más igényekkel fellépő turistaközönségnek ismét fel lehetne ajánlani. Hogy pontosan mit is jelentene mindez, kiderül az alábbiakból, a szomszédos Bölönben ugyanis nem egy tekintetben hasonló reményeket táplál az önkormányzat, mely annyira tudatában van annak, hogy a bábáskodásban komoly szerep hárul rá, hogy külön fejlesztési felelőst, ,,ügynököt" is foglalkoztat.

A nedvességet, folyó- és patakpartot, zsombékos területeket kedvelő fűz életrevalóságáról külön értekezni felesleges, akárhányszor tapasztalhatta bárki, hogy még az el nem ültetett, levágott friss gally is kirügyezik és gyökeret ereszt, ha vízutánpótlástól nem vágják el. Nos, e buján tenyésző bokor- és fafaj gyors növekedése, regenerálódó képessége adta az ötletet azoknak, akik új energiaforrás után kutattak e felpörgött falánkságú világban. Az Olt menti községekben energiaerdő ültetésére alkalmas területet kerestek a befektetők, s úgy tűnik, ezt Bölönben megtalálták. Az önkormányzat fogadókészségén kívül mindenekelőtt a megfelelő természeti feltételek predesztinálják a település határát arra, hogy ha minden a tervek szerint alakul, itt hamarosan fűzfaültetvényben gyönyörködhessék a szem. A telepített fűzfa ugyanis látványosságnak sem utolsó, ezt az iparszerű termesztés csodájáról tájékoztató filmből ismerhettem meg a polgármesteri hivatalban. Képeinket is abból válogattuk. Érdemes részletesebben szólni róla, a Székelyföldön többszörösen is figyelmet érdemel a téma, mindjárt meglátjuk, miért.

A Salix fűzfafélének hat változatát nemesítették ki más-más égövek számára, melyek energiaerdő telepítésére alkalmasak.

A feldolgozás nyomán erőművek tüzelőanyaga készülhet a termékből, gyárthatnak belőle ún. pelletet, mely nem egyéb az őrlemény ujjbegynyi gubicsokká préselt alakjánál, s mely szintén tűzifát helyettesít, továbbá a metanolgyártás alapanyagaként is kiaknázható. Az így készült metanol túltesz a repcéből és búzából készült üzemanyagon, háromszor hatékonyabb. Utóbbit illetően különben kiszámították, hogy egy hektárnyi salixból kinyert nettó energia egy személyautónak 53 000 kilométer megtételére elegendő. Az úrvezető, aki két-három évente tesz meg ennyit, felmérheti a dolog hasznát. Készülhet továbbá préselt lemez is termesztett faanyagból.

A továbbiakban a művelés mozzanatait mutatja be a képes ismertető. Láthatjuk az ültetőgépet, mely a telepítésre alkalmassá tett sima területen a talajba helyezi a fűzfavesszőket, majd ahogy három év múlva, már betakarításra éretten, a gép learatja, és bedarálva üríti a gépkocsiba. A két-három méteres nagyságot elérő ültetvényt tövig vágja le a gép, a kihajtó új sarjakat további két-három év elteltével lehet megint learatni. Az ültetvény egyszeri ültetéssel 30—35 évig használható, akkor újra telepítésre szorul.

No de miként reagál minderre a fűzfavesszőt mind ez ideig legfeljebb kosár- vagy kerítésfonásra alkalmas nyersanyagnak tekintő bölöni ember?

Azonnali hasznán túl nagyon jól fogna környezetvédelmileg is, az erdők megmaradnának, az emberek jövedelemhez jutnának, és földjeik számára megfelelő kultúrát találnának — foglalja össze Bartha Pál Csaba községfejlesztési felelős.

A határban viszonylag sok a parlagon hagyott föld. A telepítés egyúttal egy másik égető gondjukra is megoldást kínálna: az ültetvény létrehozása tagosításra, a földek újracsoportosítására teremtene lehetőséget. Azt tervezik, hogy kétszáz hektárt vonnak össze e célból, e tekintélyes mennyiség valóban már a határ ésszerű átrendezése felé egyengetné az utat. Külön kiemelendő, hogy a vidékünkön olyannyira szükséges tagosítást mindig valamilyen konkrét termelési célhoz kellene kapcsolni, meggyőződésem szerint, ez leszereli majd az ellenállást, melyet azok tanúsítanak, akik a nagyobb táblák kialakításától azért tartanak, mert kisemmizéstől, illetve attól félnek, hogy rajtavesztenek.

A fűztermesztés mellett a vadgazdálkodásra is üdvös hatása van az ültetvénynek, a nyúl, a fácán, különböző madárfajták különösen kedvelik e növényt és bokrait.

A bölöniek a határ déli részén, a Korlátfalvának becézett, új település fölötti részen ajánlanának fel területet az ültetvénynek, ez más kultúra számára kevésbé alkalmas. Bartha szerint a sűrű, üde zöld fal amolyan látványpark részének is beillik majd, dísze lesz a határnak. A talajvíz itt az Oltnak köszönhetően megfelelő magasságban és bőségben áll rendelkezésre.

Nos, a tanácsadók már a német vállalkozót is magukkal hozták, tárgyalások három ízben folytak, következik a szerződéskötés ez év őszén. Megemlítendő, hogy a bölöniek nem eladnák, hanem bérbe adnák a termelési ciklus 35 évére földjüket, az önkormányzat is ezt szorgalmazza. Okosan.

Az ötlet erdőkímélésben játszott szerepére hívnók fel ismételten a figyelmet. Hogy az új korszak valóságos erdőirtással köszöntött ránk, láthattuk. Ráadásul a kivágott és száz év alatt regenerálódó erdő fáját kíméletlen pazarlással szórjuk a nagyvilágba. Ezért is példaszerű a nagyfokú gazdaságosság, amely a feldolgozható faanyag ilyetén előállítási módjával jár, csak üdvözölheti hát minden székely ember.

No de Nagyajtára is visszatérve, említettük fennebb a látványparkot, mint a kor új fogalmát, a befektetők egyik lehetősége célját, a tájépítészet egy új formáját, a természet együttes átalakításában és konzerválásában rejlő, korszerű irány szellemében. Bartha Pál Csaba szerint ez Bölönben abból állna, hogy az Olt holtágai körül horgászási lehetőség mellett fürdőmedencéket is építenének a befektetők, kempingeket hoznának létre, gondoskodnának a szabadságukat ott eltölteni kívánókról. A gyerekek a zöldövezetben játszhatnak, madarakat etethetnek, biciklizhetnek majd, az üdülők csónakázhatnak, fürödhetnek. A szállás, tisztálkodás, étkezés, élvezetes időtöltés biztosított lesz. A látványparkot szintén magánszemélyektől bérelt területen lehetne létrehozni.

Az emberek nagyon érdekeltek ebben, mert a földtulajdonosok 80 százaléka 60 éven felüli nálunk. Itt lenne a lehetőség, hogy a föld ne maradjon ugaron sem, és hasznot is lehessen húzni utána. Eladni vétek, így viszont minden évben megkaphatja ki-ki a maga járandóságát.

A befektetéseknél és munkahelyteremtésnél maradva, a riporter megnézte a déli határszélen, széles ölelésű lankás dombok alján, az országúthoz közel épülő nagyobb disznóhizlaldát — egy brassói üzletember tulajdona, Sapard-támogatással készül —, s elolvasta a kiszögezett tábla feliratát, miszerint a befektető még terjeszkedne: Veszek földet! — közli mindenkivel magyarul is. A falutól jó távol, Korlátfalvához közelebb fekvő disznótenyészde szemben fekszik Szászmagyaróssal, melynek vezetőivel nem sikerült megegyezni a korlátfalvi romák törvénytelen házépítésének ügyében. Az új falu azóta kijött egészen az útig, a hézagok is beépültek, több kilométeren át nyúlik a Nyáraspatakról elágazó új utca, mely a megye egy szeletét kanyarította itt le magának, s alighanem az Olt-híd felé, az út túloldalán folytatódik majd a községközpont, Magyarós felé, egészen az egyesülésig.

Az Olt mentén, nem titkolják Bölönben sem, homok- és kavicsbányák nyitásában érdekelt üzletemberek járják a falvakat. A nagyarányú út- és reptérépítkezés magyarázza az érdeklődést, melyet az Olt hordaléka ébresztett. Próbafúrásokat végeznek, polgármesterekkel tárgyalnak, földvásárlást terveznek, nyilván, sokak számára lesz jövedelmező azon készletek kitermelése, melyek képzésében az itteni valamikori őstengereknek és a vízfolyásoknak, az Oltnak évmilliók kellettek. A mederkotrásról, homokbányák környezetromboló hatásáról megvannak a megyének a szomorú tapasztalatai. Ezért kérdeztük meg az illetékes hivatalt, milyen szempontok figyelembevételével bocsátható ki valakinek e célból kitermelési engedély. Szemünk előtt lebegett többek közt az is, amit Vargyason láttunk: ott a kitermelt kavics gödrét a munkálatok befejeztével feltöltötték, mi több, földjét termékennyé is téve adták vissza tulajdonosának.

A megye környezetvédelmi hivatalában az Olt sajátságos helyzetére derül fény. Hobincu Zoltán, a megyei környezetvédelmi hivatal igazgatója szerint Felsőrákosig árvízveszélyes zónának számít a folyó e szakasza, ezért itt homok- vagy kavicskitermelés folytatása nem javallott, tiltani is lehet. Az általa vezetett hivatal el is zárkózott a hasonló kérések kedvező véleményezésétől, emiatt úgy tudja, az illetők, kihasználva, hogy az Olt határfolyó, átmentek a szomszéd megyébe. ,,Az esetleges homokkitermelés mély gödröket hoz létre a mederben, ezek a víztömeg megduzzadásakor a part alámosását segítik elő. Meg kell nézni, árvízkor nagyobb arányú vízbetörés főleg a Brassó megyei oldalon történt az utóbbi években." Okvetlenül szükség lenne hát egy országos felülvizsgálatra a kérdésben. A mi megyénket illetően az igazgató a gondot inkább abban látja, hogy több betonkeverő állomás létesítése kapott zöldutat az övezetben, melyről nem tudni, honnan veszi a homokot.

Illetve hát sejteni és valószínűsíteni, persze, lehet. Mindenképpen áll viszont, hogy az esetleges kitermelés befejeztével a bányavállalatnak vissza kell állítania a korábbi tájképhez hasonló helyzetet, azaz a gödröket be kell temetnie termőtalajjal, növénytakaróval befednie. Nos, a táj sebhelyes arcát nézve, ebben is nagy adósságaink vannak a jövő nemzedékek felé.