Készülnek a közös kormányülésre (Göncz Kinga Bukarestben)

A nemzeti kisebbségeknek jelentős szerepük van a román—magyar kapcsolatok elmélyítésében — ebben egyetértett Göncz Kinga magyar és Lazăr Comănescu román külügyminiszter tegnapi, bukaresti megbeszélésükön. A román diplomácia vezetője hivatalában fogadta Göncz Kingát. A megbeszélések után adott sajtónyilatkozatában Comănescu megállapította: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség hidat képez a két ország között, fontos szereplője a két állam közötti együttműködésnek. Göncz Kinga is nagy fontosságot tulajdonított e nemzeti közösségeknek, kiemelve az RMDSZ szerepét mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind Románia európai integrációs folyamatában. Comănescu elmondta: ezen a találkozón a Magyarországon október 21-én megrendezendő közös kormányülés előkészítésére összpontosították a figyelmet. Áttekintették mindazt, ami megvalósult eddig az előző három hasonló ülésen kitűzött célokból. A román diplomácia vezetője szerint a tervezett újabb együttes ülésen olyan területeken kell számba venni az együttműködés lehetőségeit, amelyek mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig európai uniós keretben is fontosak. Ezek közé sorolta példaként az infrastrukturális fejlesztést, a környezetvédelmet és az energiaellátást.

A román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Göncz Kinga Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott. Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában ― mondta a magyar külügyminiszter a találkozó után. Göncz Kinga a romániai magyar közösség érdekérvényesítése és a két ország kapcsolatának alakulása szempontjából egyaránt fontosnak tartotta a szövetség tevékenységét. Kifejezte reményét, hogy az RMDSZ a november 30-án esedékes romániai választások után is nagy erővel folytathatja munkáját ezen a téren a parlamentben, és remélhetőleg ismét kormányzati szerepe lesz. Markó Béla örömét fejezte ki, hogy immár negyedik alkalommal rendezik meg a román―magyar közös kormányülést, ami azt mutatja, hogy folytatódik a párbeszéd a két ország között. A magyar diplomácia vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta: az októberi esemény várhatóan felgyorsítja számos területen az együttműködést. Új témák is felkerülnek a listára ― hangsúlyozta, példaként említve az energiapolitikát.

Az előző kormányüléseken is fontos szerep jutott az RMDSZ-nek. A magyar vendég áttekintette Markó Bélával is a két ország együttműködésének legfontosabb területeit. Ezek egyike az infrastruktúra-fejlesztés, az utak és a vasúti összeköttetés kiépítése, a Dunának mint fontos vízi útnak a fejlesztése. Hangsúlyozták az együttes munka jelentőségét az oktatáspolitika, a környezetvédelem és az önkormányzati együttműködés terén. Göncz Kinga ismételten felhívta a figyelmet az európai uniós fejlesztési alapok közös felhasználására. Soha ekkora lehetősége nem lesz a két országnak, hogy ilyen méretű európai forrásokhoz jusson ― mondta.

Markó Béla fontosnak tartotta kiemelni, hogy az együttes kormányülések mára már természetessé váltak. A szövetségi elnök szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén.

A magyar külügyminisztert Călin Popescu Tăriceanu kormányfő is fogadta. A sajtó képviselőinek Göncz elmondta, hogy a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén Călin Popescu Tăriceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött — tudósított az Agerpres hírügynökség. A román parlament alsóházának elnöke elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásban, ,,jobb időkre vár". Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása: mihelyt a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt támogatja azt, az alsóházban meg lehet szavazni a dokumentumot. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására.