A szülőföld vonzásában

Az Ojtozi-szoros és Sósmező varázsának hatására is felgöngyölített történet több szempontból is fontos: olyan könyv ― miként Bogdán László fogalmazott ―, amely írja önmagát, benne az elmúlt fél évszázad sorsai metszik egymást. Sylvester Lajos elmondta, azután kezdte el Ojtoz völgyének feltérképezését, miután az Úz-völgyi hegyomlás című műve megjelent, s azok az ojtozi öregek, akik a kilencvenes években még nem merték elmondani emlékeiket, az úz-völgyi sorstársaikról készült könyv és dokumnetumfilm hatására tizenvalahány év múlva elkezdték behordani életük történetét, ez volt a ,,legértékesebb folyamat, a felszabadultság érzése". Bogdán szerint arról is szól ez a könyv ― melyben a sok száz apró történet egyetlen varázslatos történetté alakul ―, hogy ezekkel az emberekkel mindig kibabráltak, de ők is kibabráltak másokkal, így tehát az a ,,kölcsönös átverések szinte levantei meséje"...

A Szőttesünkben török minták kötetből kiderül, törököknek és magyaroknak mennyi közük van egymáshoz, s Beder Tibor vélekedése szerint a szerző azt az fájdalomérzetet fogalmazza meg, amelyet, hasonlóan azokhoz a polgári szemléletű törökökhöz, akik Isztambul világbirodalmi jelentőségének múlása miatt keseregnek, mi is tapasztaltuk, miután elveszítettünk egy országot. A könyvben minden megtalálható, ami a török―magyar kapcsolatokra vonatkozik, így jól megismerhetjük azt a nyolcvanmilliós népet, amely nyújtja felénk kezét, de mi nem fogadjuk el.

A Frigyre lépni a szülőfölddel című kötetnek azelőtt kellett megjelennie, mielőtt a Gyurcsány-kormány csődöt mond ― indokolta Sylvester. Interneten megjelent írásokról van szó, olyanokról, amelyek a világban szétszóródott magyarokat kapcsolják vissza szülőföldjükhöz. A szerző végül további terveiről is beszélt, az ojtozi mintára erdővidékiek kérték, válogatná össze e térséggel kapcsolatos írásait, de foglalkoztatják duna-deltai történetei, s ha amerikai útjáról született anyagaira tekint, számára az az érdekes, hogy kimegy ott egy hegy tetejére, és onnan is hazalát...