Csernátonban még ereszt a cefre

Csernátonban két pálinkafőző van: ,,az alsó nem működik" — mondták —, a felsőhöz néztünk hát be. Nem kellett kopogtatni, ajtajában ült a tulajdonos édesapja, a 88. évét taposó id. Máté Gerő (képünk), aki negyedszázada foglalkozik pálinkafőzéssel, s elmondása szerint ő működtette hosszú ideig a csernátoni Csonka torony alatti malom régi épületében lévő főzdét. (Orbán Balázs nevezte Ika várának a zömtornyot, a helybeliek most is Csonkavár néven emlegetik.)

— Én innen egy dobásra, a Csonkavár alatt főztem a pálinkát, de az az épület nem a miénk volt, árendát kellett fizetnünk. Itt a tanács segítségével megszereztük a helyet, magunkra írattuk, ide építettük ezt a főzdét — meséli Gerő bátyánk. — Hidat kellett építenünk ide, hogy könnyebben lehessen átjárni, itt a patak, ennek a jó hideg vizével könnyen lehet hűteni a felszerelést.

A történelmi vár nagyon közel, ott a csernátoni önkormányzat tábora, festői helyen, a Nagypatak bal oldalán. Gerő bácsi hangsúlyozta ezt, jelezve, hogy mint különleges turisztikai érdekességet nyugodtan említhetjük. Az aprómunkások elmondták, nagyon járja a környéket a medve: ,,Tegnap is itt zergetett szemben az erdőben."

— Honnan tudják, hogy medve volt?

— Késő éjjel ember nem járja a setét erdőt!

— Mi rotyog most a kazánban? Milyen gondot okozott az új ,,pálinkatörvény"?

— Most almacefre van benne, de keverték körtével. A kettő megy együtt — felelte az öreg mester. — Van még cefréje a faluban annak, aki tudja, hogy kell azt tárolni. A törvényt pedig azért hozzák, hogy tartsuk be! Mi felírjuk egy füzetbe, kinek mennyi a cefréje, felbecsüljük, mennyi idő alatt lehet lefőzni, s kérjük a vámosokat, mert most ők rendezik, ők nyitnak és zárnak, hogy nyissanak ki. Kinyitnak, mi főzünk, s ha lejárt az idő, megállunk. Ha ismét gyűl cefre, ismét kérjük az engedélyt. No, így megy. Na... kóstolja meg, milyen ez a vegyes pálinka, 88 esztendőssel rég nem koccintott! A szilva éget, az alma szelídebb. Az az ember, aki megissza, nem az, aki fél tőle!