Épületgond Sepsiszentgyörgyön (orvoshiány Háromszéken)

A statisztikai hivatal adatai szerint 223 258 lakosa van Kovászna megyének, ahol 294 orvos (közülük száz családorvos) dolgozik, ez pedig 1,3 orvost jelent ezer lakosra, és nem 0,6-ot, ahogy az a prefektus tájékoztatása alapján a Háromszékben is megjelent — szögezi le az igazgató. ,,Igaz, hogy csupán a megyei kórházban nem mutatkozik igazi orvoshiány, itt százan gyógyítanak, a többi városban ellenben még az alapszakok sincsenek mind lefödve." Kérdésünkre: tudnak-e tenni valamit kórházaink, hogy a háromszéki fiatal végzősöket részesítsék előnyben az alkalmazásnál, Albert doktor elmondta, biztatják őket, hogy jöjjenek és érdeklődjenek, mert biztosítanak nekik helyet akár rezidensképzésre, akár szakorvosként a megüresedő állásokra. Ha ez így van, akkor érthetetlen, hogy az utóbbi években milyen sok megyén kívüli, főként román anyanyelvű (magyarul csak ritkán tudó) fiatal orvos kapott állást a megyei kórházban, pedig évente közel harminc háromszéki fiatal végez orvosi egyetemet, igaz, a szakvizsgázók száma ennél jóval alacsonyabb. Ennek okát kutatva megtudtuk, hogy ,,éveken keresztül a rezidensképzésre történő versenyvizsgán hátrányos helyzetben voltak a megyénkből származó orvosok, mert a marosvásárhelyi képzés nem volt olyan jellegű, mint amit a versenyvizsgán kértek, a tesztrendszerre nem voltak felkészülve fiataljaink. A bukaresti egyetemen hamarabb változtatták a képzési rendszert, mint Marosvásárhelyen, és a mieinknek Bukarestben kellett vizsgázniuk, ennek nem tudtak megfelelni. De most már változott a vizsgatematika, és ennek most tökéletesen megfelel a marosvásárhelyi képzés is. Az eredményekben is megmutatkozik, a tavalyi évfolyamnak már nyolcvan százaléka került be a rezidensképzésbe."

Számszerűen soknak tűnik a száz szakorvos a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban, de osztályokra lebontva még mindig nem elegendőek, többek között keresnek ortopédet, nefrológust, diabetológust, reumatológust, endokrinológust, gyermekorvost az újszülöttekhez, röntgenszakorvost, bőrgyógyászt, pszichiátert, onkológust, pneumatológust és sürgősségi orvost. A megye kórházainak jelenleg huszonnyolc rezidens orvossal van szerződésük, akik szakképesítés után Háromszéken folytatják tevékenységüket, a végzett szakorvosoknak meghirdetett helyekre előbb rá kell bólintania az egészségügyi minisztériumnak, majd kiírják a versenyvizsgát.

A betegelvándorlást illetően Albert doktor elmondta, csak egyes osztályokat érinti, elsősorban a sebészetet, ahol az építkezés miatt csökkent a kapacitás, és szerinte a betegek azért műttetik magukat máshol, mert itt nem tudnak olyan körülményeket biztosítani nekik, mint például Székelyudvarhelyen, Csíkszeredá­ban, Brassóban, ám ,,ez nem az orvosaink számlájára írandó, ezt a betegek is így mondják, és azt is tudják, hogy a kórház felszerelkezett laparoszkóppal (hasüreg tükrözésére használt eszköz — szerk. megj.), minden műtőnek külön van ilyen felszerelése, de a zsúfoltság miatt az ápolási körülmények nem megfelelőek".

Az épület megerősítése és felújítása ugyan nem témája írásunknak, de lehetetlen a megyei kórházról beszélni anélkül, hogy szóba ne hozzuk a három éve megkezdett és jó ideje leállt építkezés ügyét. Legalább egy kérdés erejéig: mikor lesz az építőtelepből valódi kórház? Válasz: ,,Egy abszolút európai színvonalú kórház megvalósíthatósági tanulmányát készítette el az osztrák cég, ez azt jelenti, hogy tíz év."