Beszélni és tenni az autonómiáért (EU-tábor)

Az elmúlt tizennyolc évben nem szerepelt az RMDSZ prioritásai között az autonómiaharc — vélekedett Toró T. Tibor, a szövetség színeiben megválasztott képviselő. Kifejtette, elsősorban a nyelvi jogok biztosítására összpontosítottak, és e téren jelentős sikereket értek el. 2003-ban azonban lezárult ez a szakasz, és más prioritásokat kellett volna meghatároznia a szövetségnek, a nyelvi jogok bizonyos szintű kodifikációját magasabb szintre kellett volna emelni. Erre történt kísérlet a kisebbségi törvénnyel, és kudarcnak tekinthető, hogy nem sikerült — fejtette ki Toró. Elmondása szerint az RMDSZ nem foglalkozott Székelyföld területi autonómiájával, 2003-ban voltak belső hangok, melyek ,,bukott projektként" nevezték meg ezt. Azóta csitultak, de még mindig vannak kételkedők, és tény, hogy két és fél év kormányzás alatt a közjog területén nem sikerült előrelépést felmutatniuk. Toró szerint a politikai ellentétek veszélyeztetik a további eredményeket, együttműködésre van szükség.

Vargha Attila jogászképviselő igen világos és érthető előadást tartott az autonómiaformák nemzetközi jogi hátteréről. Nem létezik koherens nemzetközi szabályozás, minden autonómia sajátos, a modelleket nem lehet átvenni és alkalmazni. Tanulmányozni kell ellenben a tapasztalatokat, az elérésükhöz vezető utat — fejtette ki Vargha. Nem elég elképzelni, hogy milyen legyen az autonómia, de tovább kell gondolni azt is, hogyan működhetne, hisz az a próbája. Nem csodaszer, ha kudarcot vall, azok hibája, akik működtetik — vélekedett. Kiemelte, az autonómia nemcsak lehetőség, de felelősség is a közösség számára, Romániában nincsenek meg egyelőre a törvényes feltételek, de alkotmányos lehetőségek vannak, ezek a keretek feszegethetőek, és alkalmasak az autonómiaközeli állapot megteremtéséhez. Az önrendelkezéshez vezető, igen hosszú úton ez lehetne az első lépés — hangsúlyozta Vargha Attila.

Márton Árpád a különböző autonómiákról beszélt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómia igen merev nemzetállamként működhet, ahol a többség nem veszi figyelembe a kisebbség jogait. Példaként a Babeş—Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetet említette, ahol az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítják el a magyar igényeket. A kisebbségi törvény elfogadásának tekintetében (ez lett volna előadása témája) ,,nem teljesen pesszimista", az EU-csatlakozás után az erdélyi magyar politikusoknak is lehetőségük nyílik beleszólni a nemzetközi szabályozásba, esélyük lesz hozzájárulni, hogy az EU-alkotmányt pótló alapelvek közé bekerüljön a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása.

Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője a Kulturális Autonómia Tanácsok szerepéről beszélt. Azért van szükség erre az intézményre, mert az erdélyi magyar társadalom széttöredezett, a székelyföldi megyék önálló életet élnek, nincs kapcsolatuk sem egymással, sem a távolabbi magyar vagy részben magyar megyékkel. Összerdélyi egyeztetésre van szükség például kulturális kérdésekben, ezt a feladatot látná el a KAT.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere leszögezte: az autonómia nem versenyfutás, és meglátása szerint bebizonyosodott, nem volt szerencsés mozgóurnával felkeresni az embereket. Véleménye szerint a helyi önkormányzatokat kellene erősíteni, hazahozni Bukarestből az értékes embereket. Tavaly nyáron csíkszéki polgármesterek találták ki a székelyföldi önkormányzati szövetséget, és ők beszélték meg Markó Béla RMDSZ-elnökkel ennek életre hívását — mondta. ,,Ha meg akarsz buktatni valamit, állj az élére. Így gondolhatták háromszéki kollégáink, vállalták a szövetség bejegyeztetését, de egy éve nem történt semmi, jegelik az ügyet. Mi Csíkban lassan el is felejtjük, hogy volt egy ilyen kísérlet" — fejtette ki a polgármester. Véleménye szerint a székelyföldi kohéziónak két nagy akadálya van: a megyerendszer és a lokálpatriotizmus, ugyanakkor kiemelte: munkával nagyon sok mindent el lehet érni, nagy hangsúlyt kell fektetni az identitás megőrzésére, a kultúra, a sportélet intézményes ápolására. Az általa vezetett önkormányzat egy V—VIII. osztályos iskolásoknak szánt, Székelyföld történelmét bemutató tankönyv elkészítését és kiadását finanszírozza, de augusztusban két jeles sporteseményt is szerveznek, amelyek a Székelyföld márkanevet öregbíthetik.