Civilek Székelyföldön

— A könyben szereplő civilek közül ma sokan — csak példákat említek: Korodi Attila, Orbán Árpád, Borboly Csaba — politikusi pályára léptek, s esetenként fontos tisztséget töltenek be különböző pártokban, önkormányzatokban. Lehet azt mondani, hogy a politika melegágyát a nem kormányzati szervezetekben kell keresni? Hát azt, hogy a politika rátelepedett a civilekre?

— Tény, nagy az átjárás az egyesületi életből a politikába, minthogy az is, hogy visszafelé már sokkal kevesebben lépnek. Hirtelen csak Kolumbán Gábort tudnám megemlíteni, aki éveken keresztül volt a Hargita Megyei Tanács elnöke, most pedig újra elkötelezett civil. Az átjárás némileg természetes, hiszen a közösségi munka során az ember óhatatlanul is érintkezik a különböző hivatalos szervezetekkel, azok munkájának egy-egy szeletét megismerheti, betekinthet néhány kulissza mögé is, ez pedig igazán vonzó tud lenni a fiatalok számára. Akik sikeresek az egyesületi munkában, joggal gondolhatják, hogy amennyiben bekerülhetnének a politikába, még sikeresebben végezhetnék munkájukat, ezért úgymond ,,hivatalosítják" tevékenységüket. Azt, hogy ki melyik irányba indul, meghatározza a családi indítattástól kezdve a helyi erőviszonyokon és a pályázatokon elért sikerekig, némelyik politikussal szemben érzett rokonszenvig vagy ellenszenvig sok minden. Nehéz megmaradni a szó szoros értelmében vett civilnek, mert a politika is megpróbálja kiaknázni a civil szervezetekben rejlő erőt és hitelességet. Nagyon okosnak és erősnek kell lennie annak, ki a politika kizárásával akar tevékenykedni.