A székely vagyon... porlik, mint a szikla!

2007. július 19., csütörtök, Közélet
Idős, nyugdíjas ismerősöm felháborodva meséli, hogy nemrég külföldi ismerőseit kalauzolta Sugásfürdőn. Nem kis meglepetésére a gőzlőt egy lej belépti díj kifizetése ellenében tudta bemutatni...

Bár ők csak megnézni szerették volna. ,,De hisz ez mindig is a város tulajdonát képezte ― próbálta elmagyarázni ―, és valamilyen csoda folytán most e természeti kincs az Olt Turisztikai Társaság tulajdonába vándorolt át, egy bizonyos brassói Nicolae tulajdonába... Hát gondol itt valaki ránk, nyugdíjasokra is, vigyáz itt még valaki a város vagyonára? ― kérdezte elkeseredetten. ― Nem elég, hogy a busz drága, most már ezért is fizetni kell abból a kis nyugdíjból, holott ez mindig ingyenes volt..."

A legtöbb Székelyföldre látogató Sugásfürdőt Orbán Balázsnak A Székelyföld leírásából ismeri: ,,Ezeken kívül van még Szent-György messze felrúgó erdőségeiben számos más ásványos forrás, mint a Súgásnak nevezett, melynek, Barbenius szerint, vegytartalma finom gáznyelő iszappal elegyült föld, sok szabad kénsavany, finom vassó és lugsó. Ennek közelében más két ásványos forrás és egy oly kéngőzt fejlesztő üreg van, melynek kigőzölgése a felette elrepülő madarakat megöli, szembajok és hűlések ellen oly módon használják ezt is, mint a torjai kénbarlangot."

Tehát nem új keletű a szén-dioxid-kigőzölgő... Az előbb említettek akarva-akaratlanul elgondolkoztatnak. Porlik, mint a szikla... a székely vagyon. Pedig...

A térséget, Sugásfürdőt érintő írásokat keresgélve akadtam rá Pál Judit Városok, városkép a Székelyföldön a 18. század vége és a 20. század eleje között című tanulmányára:

,,A 19. század második felében e létesítmények és fürdőhelyek szerepe a városias életmód terjedésével összhangban egyre nőtt. A városok mellett kisebb üdülőtelepek jöttek létre, amelyek a városi polgárok hétvégi, nyári pihenését és szórakozását szolgálták. Itt fürdőket, villákat, vendéglőket építettek. Ilyen üdülőtelepek voltak: Sugásfürdő Sepsiszentgyörgy, Szejke Udvarhely vagy Zsögöd Csíkszereda mellett. Sepsiszentgyörgy mellett Sugásfürdőt kezdték kiépíteni a 19. század második felében. A 19. század negyvenes éveiben fedezték fel a reumatikus betegségek kezelésére alkalmas szén-dioxid-kigőzölgést, és egy szentgyörgyi birtokos építette ki a Gőzlőt. Az első nagyobb szabású villát 1869-ben, az első »vendégházat« 1873-ban építették. A 80-as években aztán megkezdődött a villák kiépülése. A század végén már a városi költségvetésben a bevétel rovatban szerepel a fürdő bérbeadása a vendéglővel, hideg és meleg fürdővel, étteremmel, gőzlővel, ásványvízkutakkal, tekepályával, jégveremmel, kocsiszínnel és istállóval együtt. A fürdőt folyamatosan csinosították: a századfordulón a meleg fürdőt bővítették, felszerelték kazánokkal, szivattyúval, új, kényelmes fürdőkádakkal, új nyaralóházak épültek. A 20. század elején, 1906-ban megalakult a Sugás Rendező és Szépítő Bizottság, amely közreműködött a sétányok kialakításában, az erdősítésben, a zenepavilon létrehozásában. A sugási út karbantartása nem kis gondot okozott fürdőszezon idején, mivel a városnak saját erejéből kellett ezt megoldania. Minden évben jelentették, hogy a tavaszi áradások miatt az út csaknem járhatatlanná vált.

A városi tanács a század végén büszkén írta, hogy Sepsiszentgyörgy az utóbbi két évtizedben jövedelmét háromezerről húszezer osztrák forintra növelte; a város beruházásai meghaladják a 112 000 forintot, és ezt mind új épületekre költötték. Olyan jól gazdálkodtak tehát a város vagyonával, hogy ilyen eredményekkel hasonló nagyságú város egy sem dicsekedhet."

Íme, így vigyáztak a 19. században a város vagyonára. Ezért megmagyarázhatatlan számomra, hogy vajon kinek az érdekeit szolgálta/szolgálja a városvezetés. Hogyan kerülhetett a sugásfürdői ,,gőzlő" Nicolae úr birtokába? Miként lehetséges, hogy a város mindenkori vagyonát képező Bazár épületét ,,az általunk befizetett adókból kellett visszavásárolnia nemrég a megyei tanácsnak? De a példákat lehetne folytatni... Nincs senki, aki megállítaná ezt a hivatalosított szabadrablást?"

Orbán Barra Gábor

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 724
szavazógép
2007-07-19: Közélet - Szekeres Attila:

Bioenergiában a jövő

Abból a felismerésből kiindulva, hogy azokban a megyékben, ahol nincs gazdasági húzóerővel rendelkező nagyváros — ilyen Háromszék is —, s az Európai Unióban tapasztalt mezőgazdasági túltermelés miatt a hagyományos agrártermékek már nem jelentenek biztos megélhetést, az új piacot a megújuló energiaforrások hasznosítása jelentheti a vidék számára, a megyei tanács németországi és magyarországi szakemberek bevonásával bioenergetikai értekezletet szervezett.
2007-07-19: Elhalálozás - x:

Elhalálozás