Röviden

Magyarország mindig azok között lesz, akik azt keresik, hogyan haladhat végig Szerbia a legkevesebb áldozattal, konfliktussal a legkönnyebben az európai integrációhoz vezető úton ― jelentette ki tegnap Belgrádban Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő belgrádi munkalátogatása során tárgyalt kollégájával, Mirko Cvetkoviccsal, s megbeszélésük középpontjában a kétoldalú viszony, Szerbia EU-integrációja, a gazdasági kapcsolatok és Koszovó kérdése állt. Gyurcsány Ferenc elmondta: Magyarország és Szerbia között nincsenek viták. A kétoldalú kapcsolatok középpontjában az a nagyon fontos kérdés áll, hogy Magyarország miként tudja segíteni Szerbiát az EU-integráció terén. ,,Az út nem lesz könnyű, a tagság elnyerése nem fog megtörténni máról holnapra. Szerbiának teljesítenie kell, s meg kell teremteni az unió fogadókészségét is. Egyik sem egyszerű feladat" ― tette hozzá.

Az Egyesült Államok nemzetközi befolyása valószínűleg hanyatlik a következő két évtizedben: a legnagyobb kihívást Kína, India és Oroszország felemelkedése jelenti majd — állapította meg a Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) friss elemzése. A hírszerzési ügynökségek csúcsszervezeteként működő NIC a 2025-ig várható nemzetközi folyamatokat foglalta össze 120 oldalas jelentésében. Megállapította, hogy a dollár elveszítheti a világ vezető valutájának szerepét. Ennek ellenére az Egyesült Államok 2025-ben még mindig a világ legfontosabb nemzetközi szereplője lesz. Amerika megőrzi jelentős katonai fölényét is, de több tényező egyre nagyobb mértékben szűkíti Washington nemzetközi cselekvési szabadságát. A hírszerzési elemzés szerint az Európai Unió félkarú óriás lesz, amely nem képes gazdasági hatalmát diplomáciai vagy katonai befolyásra váltani. A sok erőközpontú világ kevésbé lesz stabil, mintha csak az egy vagy két szuperhatalom létezne, s emiatt több viszály keletkezhet. A globális felmelegedés, a népesség gyarapodása és a gazdasági növekedés még nagyobb terhet ró majd a természeti erőforrásokra, az értük versengő országok között összeütközések törhetnek ki.

Harmadik, s egyben utolsó olvasatban is jóváhagyta tegnap az orosz duma — a törvényhozás alsóháza — az államfő által beterjesztett alkotmánymódosításokat. Ezek szerint az elnöki és a képviselői mandátumok négyről hat, illetve öt évre emelkednek, s a kormány évente egyszer köteles beszámolni munkájáról a parlamentnek — jelentették orosz hírügynökségek. A tervezet most a felsőház elé kerül. Ott a szenátorok 75 százalékának támogatása szükséges, továbbá az alkotmánymódosítások életbe lépéséhez a regionális parlamentek legalább kétharmadának jóváhagyása.

Először közölte a kínai kormány, hogy 19 000 diák halt meg a májusi szecsuáni földrengésben. A katasztrófában közel 90 000 ember halt meg, de a kormány korábban nem mondta meg, hogy az áldozatok között hány diák van. A diákok halála kényes politikai kérdéssé vált Peking számára, mivel azok szülei tüntetéseken követeltek vizsgálatot a hatóságoktól. Többek között azért, mert az összedőlt iskolák közül sok kifogásolható minőségű építőanyagokból készült. A májusi földrengés súlyos károkat okozott Szecsuánban és a környező tartományokban. Egész városok dőltek romba, a halálos áldozatok mellett mintegy 370 000 ember sérült meg, és több mint tízmilliónyian váltak hajléktalanná.