Felsorakoztak a kérők

És a mesebeli történethez hasonlatos az is, hogy a legjobb kérő mindig utoljára érkezik. Talán ez volt a tegnapi találkozó legjelentősebb mozzanata: az államfő az alkotmányra hivatkozva az eredmények növekvő sorrendjében hívta meg az alakulatok képviselőit, félreérthetetlenül jelezve: a Demokrata-Liberális Pártot tartja győztesnek, köréből nevezi ki a kormányfőt. Nem véletlen, hogy a találkozó után azonnal magához ragadta a kezdeményezést Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke, és megbeszélésre hívta a Nemzeti Liberális Párt vezetőit.

Persze, a beszélgetések kissé a kérők jellemére is rávilágítottak. Arra például, hogy ki mire hajlandó azért, hogy megkapja a lányt és a fél országot, hogy kormányzati pozícióba kerüljön. Ebből a szempontból a leghatározottabbnak a liberálisok bizonyultak, akik egy krízisellenes csomagot tettek az államfő asztalára, hangsúlyozva: azt liberális kormánynak kell alkalmaznia. Mint mondták, ellenzékbe vonulnak, ha ez nem így lesz. A szociáldemokraták azzal igyekeztek elnyerni az államfő kegyeit, hogy megígérték: szakmailag felkészült, kifogástalan politikusokat neveznek majd ki miniszterekké, ha erre lehetőségük lesz. Az RMDSZ képviselői igazi jó fiúkként sugallták: nekik tulajdonképpen mindegy, mely pártok alkotják a kormányt, mert ők mindenkivel készek kiegyezni. Már csak az a kérdés, elnyeri-e az öreg király tetszését a szövetség taktitkázása, jut-e a fele országból bár egy szelet az RMDSZ-nek, és meghívják-e a világraszóló lakodalomra a magyar választópolgárokat is?