Röviden

A törvényen kívül helyezett iszlamista csoport ernyőszervezetétől, a karitatív Dzsamaat-ud-Davától származó értesülés szerint az őrizetbe vettek egyike a csoport egyik vezetője, Zaki ur-Rahman Lahvi. A hírt egy pakisztáni illetékes is megerősítette, szintén ragaszkodva a névtelenséghez. Indiai titkosszolgálati források szerint a 188 halálos áldozattal járó merényletek egyetlen életben maradt elkövetője Lahvit nevezte meg az egyik értelmi szerzőként, a másikként Juszuf Muzammilt azonosította. Lahvi és Muzammil a csoport Kasmír és India más területei ellen irányuló akcióinak vezetői. Az indiai hírszerzés úgy értesült, hogy mindketten Pakisztánban rejtőznek.

Afganisztánt jövőre még inkább el fogja borítani az erőszak — fenyegetőzött a tálib radikális iszlám lázadómozgalom vezetője legújabb üzenetében. Omar molla megismételte, hogy addig nem fogadja el Hamid Karzai afgán elnök béketárgyalásokra tett ajánlatát, amíg a külföldi csapatok nem vonulnak ki az országból. Afganisztán már most a legvéresebb korszakát éli át azóta, hogy 2001-ben egy nemzetközi koalíció az Egyesült Államok vezetésével megdöntötte a tálibok uralmát.

Riadót fújtak az adatvédők tegnap Németországban, miután a hét végén ismertté vált, hogy mintegy 21 millió német állampolgár bankszámlájának adatai szerezhetők meg állítólag a feketepiacon. A düsseldorfi ügyészség vizsgálatot kezdett az ügyben, hivatalos állásfoglalást egyelőre még nem tett közzé. Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos arra szólította fel a számlatulajdonosokat, hogy minél előbb ellenőrizzék bankszámláikat. A Wirtschaftswoche hetilap a hét végén hozta nyilvánosságra azt az értesülését, amely szerint a feketepiacon mintegy 12 millió euróért lehet hozzájutni több mint húszmillió polgár legszemélyesebb adataihoz, köztük az érintettek bankszámlaszámaihoz, a banki kapcsolataikról és vagyoni helyzetükről árulkodó információkhoz. Az adatokat megvásárolható CD-k rögzítik, közülük egyhez a hetilap is hozzájutott.

A grúz kormány lehetségesnek tartja, hogy helyreálljanak a kaukázusi konfliktus miatt megszakadt grúz—orosz diplomáciai kapcsolatok — mondta az új grúz külügyminiszter egy orosz lapnak. Grigol Vasadze ugyanakkor egyértelművé tette, hogy Grúzia továbbra is ragaszkodik területe sérthetetlenségéhez. A múlt heti kormányátalakítás keretében kinevezett, a grúz mellett orosz állampolgársággal is rendelkező külügyminiszter hangsúlyozta: sok barátja van a moszkvai külügyminisztériumban, és lehetségesnek tartja a tbiliszi orosz követség újbóli megnyitását. Kinyilvánította viszont azt is: Grúzia nem fogadja el, hogy Dél-Oszétiában és Abháziában orosz képviselet nyíljon. Kitért arra is, hogy Moszkva ellenzése dacára Grúzia folytatja útját a NATO-tagság felé.

Irán soha nem fogja leállítani atomprogramját, és azt várja, hogy az Egyesült Államok változtat kudarcot vallott ,,furkósbot és mézesmadzag" politikáján az iráni nukleáris fejlesztések körüli vita megoldása érdekében — közölte a teheráni külügyminisztérium. ,,Ha ragaszkodnak az urándúsítás felfüggesztését követelő régi álláspontjukhoz, a válaszunk az lesz, hogy Irán soha nem fogja felfüggeszteni az urándúsítást" — mondta Haszan Gasgavi külügyi szóvivő újságíróknak. ,,Amennyiben Washington új álláspontja az, hogy eloszlatja az iráni nukleáris tevékenységeket övező aggodalmakat, azt szívesen fogadjuk." A január 20-án hivatalba lépő Barack Obama amerikai elnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy kész gazdasági ösztönzőket felajánlani Iránnak nukleáris programja leállítása fejében, de visszautasítás esetén az érvényben lévő büntetőintézkedések megszigorítását is kilátásba helyezte.