Diktatórikus demokráciaépítés (Kármentő)

A párton belül többen ellenezték a döntést, de győzött az elnöki akarat, és sovány alternatívának maradt a néhány független eleve kudarcra ítélt támogatása. Várható volt, hogy a választásokat követően ismét megerősödnek a kritikus hangok az MPP berkeiben, ám Szász Jenő arrogáns reakciója mégis sokakat meglepett. Előbb ,,lekezdőpolitikusozta" egyik bírálóját, Csinta Samut, aki potenciális vetélytársa lehet egy többek által követelt elnökválasztáson, majd egy, az udvarhelyi elnökségen megfogalmazott közleményben próbálta élét venni a megyei elnökök kongresszust és tisztújítást sürgető felhívásának. Mára már bizonyos, két megyei elnök — a háromszéki és a Kolozs megyei — nem ismerte a dokumentum szövegét, nem ért egyet tartalmával, és egyikük sem járult hozzá neve feltüntetéséhez.

Szász Jenő a március közepi pártbejegyzés óta kerüli, odázza a legfelsőbb döntéshozó fórum, az országos közgyűlés összehívását. Előbb az önkormányzati választásokra hivatkozott, majd a nyári tárgyalások akadályozták, ősszel a parlamenti választások miatt nem volt aktuális. Újabb kibúvó nem lévén, tavasszal hajlandó megszervezni a közgyűlést, ám ennek az egyéves évforduló okán csakis ünnepinek szabadna lennie. Szász szerint nincs, amiért munkaülést tartani, nem kell módosítani a sokak által bírált alapszabályzatot, és egyáltalán nincs szükség a jelenlegi vezetés megerősítésére, esetleg leváltására.

Szász Jenő foggal-körömmel ragaszkodik az elnöki székhez, s ennek megtartásáért bármire képes. Átkos diktatúrákat idéző módon ad ki hamis közleményt önmaga támogatására, a demokrácia látszatát sem próbálja megőrizni, ő, aki oly sokszor bírálta az RMDSZ központosított vezetését. Nem hajlandó vállalni a párton belüli megmérettetést, ideig-óráig halogathatja, de ez hosszabb távon vagy saját politikai pályafutásának végéhez, vagy pártja teljes háttérbe szorulásához vezethet. Hisz nem teremthet, építhet demokráciát az, aki önmaga számára nem tartja kötelezőnek alaptörvényeit.