A vörös báró és a banánhéjak

A gyanúba keveredő üzletemberek és politikusok sorra tisztázták magukat a vád alól, elindultak, majd elakadtak az eljárások, Tendertől Vântuig sorra gyanús körülmények között húzták ki fejüket a hurokból a gyanúsítottak, így most a Mischie-ügy valóban valaminek a kezdete lehet, ugyanis Gorj megye koronázatlan királyát, a Szociáldemokrata Párt tegnap még óriási hatalommal és befolyással rendelkező vörös báróját saját megyéjének bírósága ítélte (a korrupcióellenes ügyészség vádjai alapján) négy év börtönre. A vád: csúszópénzek elfogadása és befolyással való visszaélés. Az igazsághoz tartozik, hogy tavaly a bárót már elítélték egy évre az országba illegálisan behozott vadászfegyverek miatt. (Akkor viszont a büntetést felfüggesztették!) A mostani ítélet jelzi, a vörös bárók is elcsúszhatnak a számtalan banánhéjon, s minden valószínűség szerint a nagy hírű Nicolae Mischie csak az első fecske a Szociáldemokrata Párt korrupcióval vádolt vörös báróinak sorában. Már a párt vezetői is érezték, milyen tehertételt jelent az egykori Gorj megyei tanácselnök és pártvezér, hiszen Nicolae Mischie már 2004-ben, az ellene indított eljárások kezdetén kilépett a pártjából, noha sokan még azután is az egyik legnagyobb hatalommal és befolyással bíró vörös bárónak tartották. A sajtóban is szárnyra kaptak olyan, nem is alaptalannak tűnő híresztelések, hogy volt és még mindig jelentős befolyással bíró párttársai (és üzletfelei, az SZDP-ben ez a két dolog folyamatosan csúszott egymásra, és erodálta a pártot...) végül is elérik a felmentetését. Az ítélet kihirdetése után felesége, Sanda Mischie nemes egyszerűséggel a jelen lévő újságírókat és a médiát vádolta azzal, hogy a férje ellen folytatott kampányokkal befolyásolták az ügyek menetét. Maga a vörös báró egyenesen egykori pártját tette felelőssé az ellene felhozott ítéletért. A fő vád az volt, hogy üzletfelét, Clement Mocanu építkezési vállalkozót azzal az utólagos feltétellel juttatta jelentős állami beruházásokban való részvételhez, hogy ingyen végzi el saját ingatlanjain (godineşti-i és bukaresti palotáin) az ún. javításokat, melyek értéke a vádirat szerint 440 000 új lej… Ami már önmagában jelzi, hogy nem csupán és kizárólag ,,javításokról" lehetett szó…