Sóhajok átjárója Rétyen (Kármentő)

Szóval, modern sportcsarnok épült ezen a félszigeten, fedett pavilon is került a halott árok partjára, szabadtéri színpad is, s a település szimbólumfájából, a nyírből is ültettek a mocskos posvány partjára egy sort, amelyet az idei nyár forró gonoszsága majdnem száz százalékban kiperzselt. Kár értük, de konok kitartással újra lehet telepíteni azt a nyírfasort, s mivel a holt árok maradék vize a fácskák alatt algásodik, jó szervezéssel talán jövőben egy-egy vödör vízre is futja két-három naponként, amíg a fácskák gyökere lefúrja magát a vízszintig.

Én tudom, hogy sokaknak nem tetszik a kívülről érkező okoskodás, de azért engedtessék meg nekem, hogy elmondjam a véleményemet: a rétyi új sportcsarnok és szabadidőközpont felé az immár halott árkon átvezető töltés maga a förtelem. Az okos dolog volt, hogy a valamiféle bontásból származó cementlaptörmeléket behordták az átjáró anyagába — néhány cementgyűrűt azért elhelyezhettek volna, hogy a töltéssel kettévágott mederben a víz átfolyhasson —, de az, hogy ez a törmelékkupac ilyen látványosan éktelenkedjék ország-világ szeme előtt, már szépérzékünket bántja.

Nos, kalács helyett előhozakodom a tanáccsal: a sportcsarnok építéséhez hordott homokból egy jókora kupac vulkanikus eredetű görgetegkő halmozódott össze. Ott van, mint egy lapidárium — kőtár —, a szabadidőközpont peremén. A rosszcsont kölykök — vagy az erejüket fitogtató fiatalok — egyet-egyet begörgetnek a Feketeügy halott árkába. Nos, ezek a legömbölyített formájú, ,,kerékvettető" kövek igen alkalmasak lennének arra, hogy az átjáró két oldalán az építés alkalmával a betonelem-törmelékből összerakott rondaságot eltakarják. Jobb helyeken ezt így tennék. A görgetegkövek természetes szépsége s a leendő nyírfasor, a meglévő fűzfák tájesztétikailag rendbe hoznák ezt a kedves szabadidős félszigetet — nem tudom, van-e neve —, természetesen, ha a halott árok elszemetelődött, fertővé vált medrét kikotornák.