A nagy nemzetközi sajtóérdeklődéssel kísért eseményen az európai és a hazai politikai élet több vezető személyisége vett részt. 1989. augusztus 19-én néhány órára megnyílt a magyar—osztrák határ vasfüggönye, és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába.

A leghitelesebb évforduló

A verőfényes délutánon több mint kétezren gyűltek össze közös ünneplésre a sopronpusztai emlékparkban. A magyar, német és osztrák ünneplőket a Páneurópai Piknik 1989 Egyesület, az egykori szervezők nevében Tőkés László köszöntötte. A politikus hangoztatta: számára augusztus 19. a szovjet diktatúra és a szabad Európa országait elválasztó vasfüggöny áttörésének leghitelesebb évfordulója. Tőkés László megemlékezett a pikniket szervező debreceni és soproni MDF-esekről, az eseményt kezdeményező polgárokról és a piknik bátor szívű résztvevőiről, akik a zsarnokság falát átütötték, és a szabadság útját megnyitották előttünk. Szólt arról, hogy két évtizeddel ezelőtt Temesváron miképpen sikerült áttörni a fasizmus ikertestvéreként azonos mércével elítélendő kommunizmus által emelt hazugság, félelem és hallgatás falait. Az európai parlamenti képviselő beszélt a Ceauşescu-diktatúra megdöntéséről, amely húsz évvel ezelőtt falak helyett falvak ezreit akarta lerombolni. Felidézte, hogy Németország és Európa egyesülésével párhuzamosan az országhatárok által elszakított Kárpát-medencei magyar közösségek egyesülése útjából is elhárultak az akadályok, amelyek 1920 óta mesterséges módon választottak el bennünket egymástól. Hozzátette azonban, hogy a rendszerváltás után még mindig számtalan választófal emelkedik népek és országok között, és a totalitárius diktatúrák a világ több részén továbbra is megfosztják szabadságuktól az embereket és a nemzeteket.

Jelképpé vált

Firtl Mátyás, a soproni térség KDNP-s országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a páneurópai piknik helyszínét a cselekvő szabadságvágy tette történelmi hellyé és immár jelképpé is vált, a beteljesített szabadságvágy jelképévé. A politikus emlékeztetett: a csak néhány órára megnyitott határt a húsz évvel ezelőtti esemény után újra lezárták, de a kommunizmus embertelen rendszerétől való szabadulás lehetőségének és a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlanul teret nyert az emberek lelkében. Sopron a leghűségesebb város, a szabadság városává is vált — mondta végül Firtl Mátyás.

A szabadulás örök jele

Az NDK-s polgárok életüket is kockáztató bátorságát, a szabadulás hihetetlen élményét örökíti meg kőbe faragva az Áttörés, a szabadulás emlékműve — mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök, amikor felavatta Melocco Miklós szoborkompozícióját. Az államfő kiemelte: az emlékmű megörökíti a pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy hazatérhessenek a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték. Sólyom László szerint az Áttörés emlékműve egyszersmind a rendszerváltás legjobb arcának állít emléket. Szerinte ez a nap akkor is emlékművet érdemelne, ha a következmények teljesen másként alakultak volna. Akkor is messze túlmutatna önmagán, és emlékezésre méltó lenne a tény, hogy több mint hatszáz ember a német nemzet fallal, szögesdróttal, lőparanccsal elválasztott és bezárt részéből ki tudott törni, és el tudott jutni a német nemzet szabad részéhez — hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is: a páneurópai piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugatra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Akkor már befejezéshez közeledtek az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások — mondta. ,,A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer viszonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszögezzem, nincs folyamatosság a két rendszer között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van!" — fogalmazott. Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a kerekasztalnál, s nem valamilyen reformkommunista program valósult meg — jelentette ki.

Szárnyat adott

A jó ötletek, legyenek bár szokatlanok, nagymértékben hozzájárulhatnak a történelemhez — mondta Angela Merkel német kancellár, aki villámlátogatásra érkezett az ünnepségre. Úgy fogalmazott: Magyarország húsz éve szárnyat adott a németek, az NDK-s polgárok szabadságvágyának azzal, hogy a határt résnyire nyitotta. A páneurópai piknik visszafordíthatatlan lépés volt a szabadság útján — jelentette ki Angela Merkel, aki köszönetet mondott Magyarországnak, az eseményeket osztrák oldalról végigkísérőknek és azoknak a keletnémet állampolgároknak is, akik kihasználták a rövid időre megnyitott kapu kínálta lehetőséget. Angela Merkel úgy fogalmazott: ,,A történelem egyes emberek kis, de bátor lépéseiből áll. Ami itt történt, az már egy darab történelem. Németország és a német emberek soha nem fogják elfelejteni, amit Magyarország tett azért, hogy ma mindannyian szabadságban élhetünk". Örömére szolgál — tette hozzá —, hogy Németország és Magyarország ma együttműködik az Európai Unióban, a szabadság köti össze őket, és nem választja el diktatúra egymástól.

Csoda volt

Az európai szabadságeszméhez, a demokráciához tett hozzájárulásként méltatta a páneurópai pikniket Svédország kü­lügyminisztere, aki az Európai Unió képviseletében szólalt fel. 1989-ben kezdődött Európa új jövője, s ehhez a páneurópai piknik is hozzájárult — mondta Carl Bildt. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy valóban csoda volt az, ami 1989-ben történt. Talán Európa történetében először az átalakulást nem katonák, nem fegyverek hozták létre, hanem nemzetek, polgárok, közösségek — mondta. Nem olyan régen Európa még háborúkat és totalitárius rendszereket exportált a világ többi részébe, ma már békére ösztönzi, megmutatva, hogy a nemzetek együtt tudnak működni — mondta Bildt.