Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben

Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében, amelynek főbb állomásai voltak a többrendbeli brüsszeli és strasbourgi tájékoztatók, tüntetéslánc több erdélyi városban, az aláírásgyűjtések, az egyetem magyar tantestületének megkérdezése az ügyben, kisebbségi felsőoktatási konferencia megszervezése, a román és magyar kormány tájékoztatása a valós helyzetről, különböző nemzetközi fórumok megkeresése, bécsi sajtótájékoztató, végül a be nem tartott egyetemi határozatok számonkérése után a megtorlással járó táblaakció, amikor Hantz Péter magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem három épületében, amelyeket azonnal eltávolított a vezetőség.

A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne — kezdte az akadályok, gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki a szorgalmazott önálló magyar egyetem kötelékében, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete, nem lehet majd ellenőrzés alatt tartani, és emiatt azt a diverziós érvet is felhozzák az egyetem létesítése ellen, hogy nincs elegendő tanár, tehát nem lehetne biztosítani a minőségi oktatást. Ha nincs egyetem, nincs, ahová tanárokat alkalmazni — szögezte le Hantz Péter.

A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Hantz Péter szerint manipulált felmérések, nem reprezentatív riportok látnak napvilágot, a szakmai lejáratás, megfélemlítés, a kollektív véleménynyilvánítás megakadályozása eszközeivel gáncsoskodnak a BKB törekvései ellen, olyan magyar vezetőket látnak szívesen az egyetem vezetésében, akik együttműködnek ebben az akadályoztatásban. De még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok — mondta a táblaakció miatt Kovács Lehellel együtt elbocsátott egyetemi tanár.

Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. A 6,6 százalékos romániai magyar kisebbség csupán 4,4 százalékban van jelen az egyetemeken, de csak 1,6 százalék a magyarul tanuló hallgatók aránya. A középfokú oktatásban tapasztalt diáklétszám-csökkenés fényében, valamint a folyamatos elvándorlásnak köszönhetően vajon milyen mutatók lesznek 2025-ben? — tette fel a kérdést Szép Sándor. A Sapientia rektorhelyettese szerint Erdélyben mindmáig nem alakult ki egy egységes felsőoktatási politika, ami nélkül a többséget nem lehet meggyőzni a magyar törekvések jogosságáról, megléte pedig abban is segítene, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért tegyék meg lépéseiket az anyanyelvű oktatásban érdekeltek. E gondolat azért kerül folyton terítékre magyar felsőoktatási kérdésekben, mert sokan úgy vélik, hogy a Sapientia fejlődési törekvései gyengítik a BBTE önálló magyar karainak esélyeit, amit az így gondolkodók elsősorban az akkreditáció miatt felerősödő tanárkeresésre alapoznak.

Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert.

Mindaddig, amíg ez nem valósul meg, illetve egy másik formában nem jön létre önálló magyar állami egyetem, a BKB folytatja harcát a magyar karokért, újabb, széles körű aláírásgyűjtésbe kezd, szeptemberben pedig a marosvásárhelyi egyetemmel együtt tájékoztató kerékpártúrát indít Strasbourgba, a végcélig tizenkét városban szervez tüntetéseket. Az egyetem vezetőségének benyújtott ultimátum szerint, ha szeptember 1-jéig nem helyezik el a magyar nyelvű feliratokat az egyetem épületeiben, a BKB önerőből teszi ezt meg — közölte Kovács Lehel.

Kérdés, a magyar karokért és az akkreditációért folytatott harc miként járulhat hozzá a legfőbb cél eléréséhez, mert az nem vitás, amíg nincs önálló anyanyelvi állami felsőoktatási intézményünk, addig nemhogy a már említett komfortérzetünk nem lehet meg, hanem másodrangú polgárok maradunk, miközben Európában azt hiszik rólunk, hogy a legnagyobb kisebbségként minden jog megadatik számunkra.