A világtalálkozó méltó záróakkordja

Szent István nemcsak a perkői négykaréjos kápolnának a védőszentje. Az ő nem halványuló emlékére celebrálnak ünnepi szentmisét Háromszék más helyein is: Mikóújfaluban, a nevét viselő Sepsiszentkirály és Árkos katolikus kápolnáiban is. Itt s sok más háromszéki faluban misére, istentiszteletre hívják a hívő lelkeket a harangok.

A magyar államalakulás folyamata Géza fejedelem (Kr. e. 972—997) és I. István (Kr. e. 997—Kr. u. 1038) nevéhez fűződik. I. István (aki 1000-től királyként uralkodott) teljes erejéből terjesztette a kereszténységet, nyugati papokat hozott országába, és az államszervezet kialakításával egyidejűleg megalkotta az egyházi szervezetet — hierarchiát — is. Az egyház papjai és püspökei ugyanakkor segítséget nyújtottak Istvánnak az új társadalmi-egyházi rend megszilárdításában. Szent István a nyugati kereszténységet juttatta diadalra. Nem volt könynyű, mert még hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett. Szent István szerepe haladó volt, mert egy fejlettebb társadalmi berendezkedés megszilárdítását szolgálta, annak érdekében jött létre. Benne tisztelték a valódi államférfit, a jövőbe tekintő politikust, a királyság intézményét. Az István király által indított, mindent átfogó folyamatnak, egyházi egyeduralomnak csak jóval később, a XVI. században megjelenő reformáció vetett véget.

,,A Perkőhöz fűződő egyházi ünnepség — írja Pozsony Ferenc egyetemi tanár 1997-ben — Háromszék leghíresebb búcsúja. Vonzásköre nagyobb területre terjed ki. A népi vallásosságnak a természetes megnyilatkozási formáit az utóbbi negyvenöt évben igyekeztek letörni. Ennek ellenére a leghíresebb erdélyi búcsújáróhelyek sorában Csíksomlyó és Máriaradna mellett a perkői István király-napi búcsú is megőrizte folyamatosságát, valamint embert-lelket-közösséget összetartó és megtartó erejét."

Augusztus 20. tehát a búcsú napja, s mint ilyen, szerves része a nagy találkozónak. Ettől az évtől ide is székely kapun át juthat fel a közönség, melynek építésében a helyi önkormányzat mellett a Pro Concordatia Populorum Lovagrend vállalt oroszlánrészt. László István kézdiszentléleki polgármestertől megtudtuk, a Perkő-hegyre vezető utat az ünnepre rendbe tették. 12 óra előtt szólalnak meg az ünnepi szentmisére hívogató harangok, szabadtéri oltáron hangzik fel a szent ige.

— Mélyen, lelkileg is készülünk, mint minden évben, a nagy búcsúra — tájékoztatott t. Csibi József, a kézdiszentléleki vendégfogadó egyház plébánosa. — Jelen lesz a kerület papságának zöme. A szentbeszédet ft. Oláh Zoltán, a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudomá­nyi Főiskola rektora mondja. Az egyházi főhatóságot ft. Tamás József segédpüspök képviseli.

A szentmisét követő Erdélyi Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó méltó folytatása lesz a Te Deumnak. A kézdiszentléleki, Perkő nevet viselő ifjúsági tánccsoport, valamint a kicsinyek Borsika együttese széki, szatmári, vajdaszentiváni, sóvidéki és sárpataki táncokat mutat be ― tudtuk meg Gergely Zoltán egyesületi elnöktől.

T. Simó Jakab volt mikóújfalusi római katolikus plébános falumonográfiájából tudjuk, hogy nem voltak felhőtlenek azok az esztendők, amikor egyházi hívőközösséget kellett alakítani a mindenféle nációból összeverbuvált üveggyári munkásközösségből. 1818-ban itt még csak harminchat család élt. A ferences misszió működése során indult meg itt az egyházi élet a XVIII. századi katolikus restauráció korában. Akkor az esztelneki ferences atyák, majd a futásfalvi plébános járt át az alakuló Újfaluba misézni. Az 1815. év elejétől a falunak állandó papi szolgálata van, s a papságnak elsősorban az az érdeme, hogy székelymagyar katolikussá alakította a vegyes összetételű munkásságot. Nos, az idei Szent István-napi szentmisét abban a templomban celebrálják, melyet 1826-ban kezd építtetni a falu, és 1832-ben fejezik be a gróf Mikó György által cserébe adott telken. Nagy oltárának képén Szent Istvánt látjuk, amint a koronát felajánlja a Szűzanyának. Ünnepkor nem szokták meghúzni a lélekharangot, melyet 1750-ben öntettek a hívek ,,Üvegtsürben". Ez a harang bizonyítja, hogy ebben az évben már működött az üveggyár.

— Nagy ünnepünk ez, mert Szent István templomunk titulusa — mondta t. Simó Gábor plébános. — Nálunk ezt hagyományosan mindig a napján tartjuk, és mindig 17 órai kezdettel. A szentbeszédet t. György Mihály Levente mondja, a kerület meghívott papsága celebrálja az ünnepi szentmisét, melyre nagy szeretettel várunk mindenkit.

A valamikori sepsiszentkirályi Szent István-napi ünnepi misék nem a mai kisméretű, de nagy-nagy lelkesedéssel megvásárolt és kialakított kis kápolnában zajlottak, hanem a Templom-dombon álló régi templomban. ,,Ez ma a legrégibb, a még mindig álló restaurált templom. A Szent István idejében itt már meglévő plébániatemplomra épült rá" — tartja az egyháztörténeti irodalom. Nos, a freskótöredékekkel, kőből faragott építészeti emlékekkel dicsekedő templom a reformáció révén az unitáriusok birtokába került.

Sepsiszentkirályba ma érkeznek a vendégek, a helyiek rokonai, s csak a magyarorszá­gi Halásztelekről, a testvértelepülésről huszonnégy tagú katolikus és görög katolikus küldöttséget várnak — tudtuk meg Sándor Csabától, a Szentkirály Szövetség háromszéki képviselőjétől. Itt, az említett kis kápolnában mindig, mint ahogy most is, szombaton 11 órakor tartják a hagyományos Szent István-napi búcsút. Ott a kápolna falán a keresztény király képe, oltárán pedig egy miniatűr Szent István-szobor, melyet a Szentkirály Szövetség adományozott. A kápolna melletti haranglábon különleges, 1938-ban acélból készült harangocska szólal majd meg, melyet Brassóban öntöttek. Rajta ez a szöveg olvasható: ,,Szűz Mária, könyörögj érettünk!" A mise után a vendégek agapén vesznek részt. Az említett kisméretű szobor fog — valószínű, jövő évre — ,,nagyra nőni", felállítják ebben a faluban is a keresztény király rendes méretű mellszobrát.

Nálunk az a szokás — mondta Sándor Csaba —, hogy felváltva, egyik évben a református, másik évben az unitárius templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet, melyen kicsiny falunk minden lakója részt vesz. Ebben az évben az unitárius templomban gyűlünk össze Szent István-napján.

Duka Antal, a 360 lelket számláló árkosi római katolikus filia gondnoka elmondta, hogy nem elég a jelenlegi kápolna a számban megnövekedett híveknek, s tervezetet készítettek, gyűjtik az anyagiakat arra, hogy az épület nyugati, homlokzati részét kibővítsék. A kápolnát tavaly megújították, az idéntől örökmécses mutatja a híveknek a lélek halhatatlanságát.

Árkoson annó dacumál győzött a reformáció, és a zömében unitárius községben a buzgó katolikus és hitéhez nagyon ragaszkodó Szentkereszty bárói család építtette 1424—25-ben a jelenlegi kápolnát. Haranggal is felszereltették, egyiket Szent György (Sepsiszentgyörgy, 1845), a másikat pedig Szent Imre herceg tiszteletére öntették 1911-ben Temesváron. Nos, ezek az áramra átszerelt harangok fognak megszólalni — miként azt t. Fekete József sepsikőröspataki plébános elmondta —, de nem hamarabb, mint augusztus 26-án délután 4 órakor, amikor is jelen lesz a kerület főesperese és a kerület alsó részének né­hány papja. Ekkor emlékeznek meg állam- és egyházalapító nagy királyunkról.

Az árkosi filiának nagy segítségére szolgálnak az átellenben lévő Irgalmasság Anyja anyaotthon ferences nővérei. Számukra mindig nyitva áll a kápolna, ott imádkoznak, s tart misét a sepsikőröspataki Fekete József.