A kürtőskalácssütésnek Erdélyben több száz éves hagyománya van. A néprajzi lexikonok a székelyek sajátos ünnepi eledeleként jegyzik. Az utóbbi évtizedekben a kürtőskalács igazi reneszánszát éli, meghódította a világot a kemény bükkfából készült fahengeren, parázs fölött ropogósra sült kalács.
A kürtről, azaz a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen a székelyek a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik. Az évtizedek teltével, ahogy a Székelyföldön készített kürtőskalács egyre nagyobb teret hódított, és Erdélyben is elterjedt, a sütőfa vastagsága kisebb lett, a kalács készítése is másként történt, így formája inkább már csak a kürt hangszerre hasonlított. Napjainkban Háromszéken is sokan foglalkoznak kürtőskalácssütéssel. Amikor riportomhoz interjúalanyt kerestem, többen is a felsőcsernátoni Réti Magdolnát ajánlották, mert nem csak Csernátonban, hanem egész Felső-Háromszéken a Réti család készíti a legfinomabb kürtőskalácsot, melyet Kürcsi őskalács néven védtek le Magyarországon.
Réti Magdolnáé a szó:
— A kilencvenes évek elejétől foglalkozunk kürtőskalácssütéssel. Az első alkalom, amikor a nagyközönség előtt is bemutattuk termékünket, egy Szent György-napi rendezvény volt. A mi kürtöskalácsunk méreteiben eltér a hagyományostól, de az általunk kidolgozott technológiai folyamat olyan minőségű árut kínál a fogyasztónak, mely megfelel a mai kor embere egészséges táplálkozási követelményeinek. A csernátoni kürtőskalács mint népies eredetű készítmény hagyományőrző termék, természetes, kalóriaszegény alapanyagokat tartalmaz, ezért a vegetáriánusoknak is ajánljuk. A sütéshez egy Magyarországon készített sütőkemencét használunk, eb-ben egyenletesen sül a jó minőségű kalács. Többféle — cukros, diós, kókuszos, fahéjas, csokoládés és mákos — ízesítésben készítjük, és tojást nem teszünk a tésztájába. A kalács készítése mindig nagyobb összejövetelekhez kötődik, esküvőkre, keresztelőkre vagy nagyobb szabadtéri rendezvényekre sütjük. Számunkra a legfontosabb követelmény a minőség, hiszen nagyon nagy a konkurencia a kürtőskalácssütés terén. Jó érzés látni, hogy a régi vásárlók rendszeresen visszatérnek hozzánk, minket keresnek a vásárokon, a falunapokon. Ahová csak lehet, elmegyünk, és helyben készítjük el a friss kürtőskalácsot. A megyénkbeli falunapokon kívül a Brassó megyei bodolai napokra is évente meghív az ottani polgármester. Legutóbb a kovásznai napokon sütöttünk, ahová tíz éve járunk. Nagyon sokan megkerestek a három nap alatt régi vásárlóink közül, s ez igen jó érzés. A kézdivásárhelyi csütörtöki vásárnapon rendszeresen jelen vagyunk a zöldségpiacon. A kalácssütés családi vállalkozásként indult, jómagam, a férjem és két lányom sütötte, de most már vannak csernátoni asszonyok, akik besegítenek. Főszezonban, nyáron több ezer kalácsot készítünk, de szám szerint nem tudnám megmondani. A téli időszakban kevesebb az igény, de akkor sem állunk le teljesen. Csernátonban hivatalosan rajtunk kívül ifj. Kovács Ödön foglalkozik kürtőskalácssütéssel. Persze, több portán is sütik kisebb mennyiségben, de az nem eladásra készül.
— Miben különbözik a csernátoni kürtőskalács a többitől?
— Mi hagyományos székely receptet használunk, és a Kürcsi őskalács a védjegyünk. A sütőkemencét a Magyarországon élő unokatestvérem férje, Makai Rezső készítette és védette le számunkra is. Az is fontos szempont, hogy a sátorban tisztaság legyen, hiszen sokan azt is megnézik, milyen körülmények között sütünk. A megjelenés, a fehér köpeny használata szintén fontos.
— Kérem, mondjon valamit a Kürcsi őskalácsról!
— Unokatestvérem, a csernátoni születésű, Kézdivásárhelyen élő Kászoni Mária Magdolna 1977-ben férjhez ment Csömörre Makai Rezsőhöz. Azóta is ott él két nagy lányával, Katinkával és Tündével. A sütésbe a kilencvenes évek elején vágtak bele, akárcsak mi, családi vállalkozásként kezdték. Először öt éven át faszenes sütőgépet használtak, majd ezermester férje gázzal működő kemencét állított elő. A kalácsot az első években Kászoni név alatt forgalmazták, járták vele Európát. 2004-ben védjegyeztették a kürtőskalácsot Kürcsi őskalács néven. Tehát a csernátoni kalács receptje csömöri kitérővel tért ismét vissza a Székelyföldre. A csömöri cégtől tanúsítványt is kaptam arról, hogy termékeinket Kürcsi őskalács védjeggyel árusíthatjuk.
— Meg lehet élni a kürtőskalácssütésből?
— Természetesen, hiszen mi ebből élünk. Nem panaszkodhatunk. Munka is van bőven, de a segítségre sem panaszkodhatom. A férjemmel és az utóbbi időben Adél lányommal mindenhová együtt megyünk árusítani a kürtőskalácsot.
