,,A magyar liberálisok a magyar állampolgárságot minden, magát magyarnak valló és arra igényt tartó személy számára biztosítani kívánják attól függetlenül, hogy Magyarországon vagy külföldön él" — fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ilyen irányú intézkedést azonban csak az érintettek egyéni kérelme alapján és olyan formában tartanak elképzelhetőnek, amelyben nem veszélyeztetik a külföldön élő magyarok kettős kötődését, továbbá azt is szükségesnek tartják, hogy az intézkedést megfelelő tárgyalások előzzék meg az érintett országok és a nemzetközi szervezetek képviselőivel.

Meghosszabbított előzetesben

Kilencven nappal, december 23-ig meghosszabbította a bíróság a romagyilkosságokkal kapcsolatban előzetes letartóztatásba került négy férfi fogva tartását — közölte a Pest Megyei Bíróság sajtótitkára tegnap. A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal négy, 28 és 42 év közötti Hajdú-Bihar megyei férfit gyanúsítanak, őket a kommandósok augusztus 21-re virradóra fogták el egy debreceni belvárosi szórakozóhelyen.

Találgatások az MSZP miniszterelnök-jelöltjéről

Az MSZP-ben most az a tábor erősebb, amelyik szerint nem lehet decemberig várni a miniszterelnök-jelölt kiválasztásával, így arról heteken belül megszülethet a döntés — értesült a Népszava. A lapban azt írják: az még nem dőlt el, ki az esélyes erre a posztra, de szeptember végén vagy október elején — ha nem is hivatalosan, de — nyilvánosságra akarják hozni a miniszterelnök-jelölt nevét, aki egyúttal listavezető is lesz. A lap szocialista forrásai szerint mostanáig Bajnai Gordonra gondoltak, de néhányan azt mondták, erre a posztra ismét Botka László szegedi polgármestert szánja a vezérkar. Korábban a pártban felmerült Molnár Csaba neve listavezetőként, ő azonban kijelentette: nincsenek ilyen ambíciói. Többen tudni vélték, hogy Mesterházy Attila frakcióvezetőre esik a választás, aki a decemberi kongresszuson akár Lendvai Ildikót is válthatja a pártelnöki székben. A frakcióvezető neve azonban állítólag ezekben a napokban nem szerepel a lehetséges jelöltek listáján.

ENSZ-közgyűlés

Az ENSZ megerősítését szorgalmazó felhívással Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap megnyitotta az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitáját a világszervezet New York-i székházában. A főtitkár felhívta a világszervezet tagállamait, hogy erejüket egyesítve adjanak választ az éghajlati változásokkal, a nukleáris fegyverek terjedésével és a szegénységgel kapcsolatos gondokra. Az általános vitán a 192 tagállam közül több mint 120 állam elnöke, illetve kormányfője jelent meg. Ban Ki Mun beszéde után nem sokkal szólalt fel Barack Obama amerikai elnök, aki januári beiktatása óta először fordult a nemzetek közösségéhez a közgyűlés szószékéről. Obama a kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapuló sokoldalú együttműködés új korszakának megteremtését szorgalmazta, s elmondta: megérti az elmúlt években a világban tapasztalt szinte reflexszerű Amerika-ellenes hangulatot, de ez szerinte nem szolgálhat zsinórmértékül az Egyesült Államok és a világ viszonyában.

Elítélték az 1939-es szovjet támadást

Élesen elítélte a lengyel parlament tegnap közfelkiáltással elfogadott nyilatkozatban a hetven éve Lengyelország ellen intézett szovjet támadást, egyszersmind a katyni mészárlást. A dokumentum leírja, hogy a szovjet erők hadüzenet nélkül indítottak támadást Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én, és megjegyezi, hogy a Vörös Hadsereg bevonulásához az 1939. augusztusi szovjet—német megnemtámadási szerződés, a Molotov-Ribbentrop-paktum szolgált alapul. A dokumentum elítélte a katyni mészárlást, a népirtás jegyeit magán viselő háborús bűntettnek nevezve a szovjet fogságba esett lengyelek elleni rémtettet. 1940 tavaszán összesen 22 000 lengyel tartalékos tisztet, rendőrt, határőrt és civilt végeztek ki a Szmolenszk melletti katyni erdőben és két másik helyszínen.