Települések szekértábora a Pince-tetőn

A legszegényesebb szekeres kirakodókat könnyű felsorolni, hisz ezek a városok voltak — Barót meg sem jelent —, a kistelepülések ellenben százával vonzották az érdeklődőket, akik a gyönyörű szőttesek, varrottasok, faragott és festett tárgyak mellett megnézhették a falvak kismonográfiáit, turistákhoz szóló szórólapjait, a fotóalbumokat és a különféle pannókat, amelyek közül a legízlésesebb a nagybaconi, fából készített, forgatható panoráma volt. Bálinth Zoltán árkosi régitárgy-gyűjteménye vonzotta a legtöbb látogatót, a sepsibükszádi borvizet kóstolgatták a legtöbben, a málnási vadhústokány csalogatta az ínyenceket, a mikóújfalusi rakottcsöröge-díszletből kimaradt kóstoló ízlett sok arra járónak a legjobban. A települések szekeres börzéje a látnivalók, a jelen lévő fúvósok, a zalánpataki Préda Jenőhöz hasonló hegedűsök és megannyi, faluját szerető és értékeit büszkén mutogató embernek köszönhetően a vármegye vasárnapi bemutatkozásának fénypontjává vált.