Ő a székely bumeráng, akit eldobott magától a 80-as évek végének Romániája, de többéves odüsszeuszi kalandozás után visszatér Erdélybe, hogy közel két évtizedes önkéntes száműzetés után felkeresse nagy-, déd-, ükszüleinek szülőfaluit-városait, ahol éltek és dolgoztak, vagy ahonnan szétrajzottak a világ minden tájára. Dokumentum- és forrásértékű könyvének Őseim, gyermekkori emlékeim alcímet adja. A székely bumeráng nevet jogosan használja Wagner Pali egyetlen fia, mert a Kolozsvárról Sepsiszentgyörgyre költöző nyomdászmester második gyereke már itt, a megyeközpontban született. És anyaági ősei is székelyek valának, amint az életrajzi ihletésű könyvből kiderül. Olvasmányaim során három híres Wagnert ismertem meg, a zeneszerző Richardot, az építész Ottót, a festő Sándort. És most a ,,székely bumerángot", Wagner Róbertet, akit könyve által, édesapja részletes tájékoztatása után szívembe zártam. Azt a pici gyereket a hetvenes évek dollárpiacán, aki édesanyja kezét szorongatta, majd húsz esztendő teltével, már 23 évesen leszólított Tata városában, hogy a Magyar Sportolók Világtalálkozóján hol lehet feliratkozni a futóversenyre. A sok lóerős motorkerékpár mögé húzódva tisztáztuk, hogy a Wagnerék ,,disszidens fia" érkezett Németországból, aki nővérét követte, mert emígy szólt kettejük fogadalmi (titkos) esküje. ,,A Kassán élő nagynénim, aki mellesleg jósnő volt, csak megerősítette ifjúkori álmodozásomat... azt jósolta, hogy amikor nagyok leszünk, nővéremmel elmegyünk nagyon messzire, idegen országba, ahonnan többé nem térünk haza. Azt, hogy én ott sem állok meg, hanem utána is egyfolytában utazni fogok szerte a világban, miközben helyemet keresem... A hallottak után nagy izgatottan a ház előtti játszótéren Andrea nővéremmel esküt tettünk egymásnak, amint lehet, ketten együtt oldunk kereket. És lőn csoda. A jóslat szóról szóra bekövetkezett."

Wagner Róbert, 1971-ben született földink már útlevéllel a kézben vonatra ül 1989. december utolsó napján, apjának segítségével elhagyja a suszter diktatúrájának Romá­niáját. Összejárja a ,,balázsferenci" kerek világot dolgozva, tanulva, leérettségizve, főiskolát-egyetemet végezve. Németország, Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Bécs, Burgenland utazásainak főbb állomásai. Volt szakmunkás, Károlyi Bélának segédedzője négy nyári szezonban, szállodai adminisztrátor az olasz turisztikában, Bécsben reptéri protokollhivatali alkalmazott, Kismartonban vár-, illetve turistavezető; az Eszterházy-kastélyok művészetének ismerője. Kellő világismeret és tapasztalat birtokában megnősül, nagyváradi származású felesége és egyéves Kincső Réka egyetértésével családi házat épít Sopron mellett, és hat nyelv birtokában tervezik közös jövőjüket. A Székely bumeráng második kötete talán már a tervezett ősi magyar jurtában fog elkészülni. Amit a könyv olvasója és tulajdonosa jogosan elvár Háromszék merész, sokoldalú ,,globetrotterétől". A világutazó kalandjaira is kíváncsi lenne...!