A magyarok vére — Bogdán László

2009. október 23., péntek, Máról holnapra

A forradalom vérbe fojtása után írta Albert Camus, a század egyik nagy írója, aki akkor már szembefordult a francia baloldallal, és egyre élesebben vetette fel a létező szocialista rendszerek elnyomó, népellenes politikáját és a Szovjetunió imperialista terjeszkedéseit: ,,Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét."

A hatalomra kerülő Kádár János és köre nem teljesen így gondolkodott. Jött a megtorlás, a perek, az akasztófa, a börtönök és gyűjtőtáborok megteltek, nyilvánvaló volt, hogy a Moszkvának megfelelni akaró Kádár egyszer és mindenkorra példát akar statuálni, csírájában szeretne elfojtani miden lázadást. Százezrek menekültek el s kezdtek új életet a nagyvilágban, ébren tartva a forradalom szellemét. De harminchárom évnek kellett eltelnie 1956 véres októbere után, hogy valaki a párt belső köreiből, az MSZMP vezetői közül kimondja: nem ellenforradalom, de igenis forradalom és szabadságharc zajlott ötvenhatban. A keletnémetek ötvenhármas tiltakozásai után Magyarországon felkelt a nép, és napok alatt söpörte el a Rákosi-rendszert, ahogyan ennek a rezsimnek a pribékjei néhány esztendeje a parasztok padlásait söpörték le…

Mivel a véres árnyaival álmatlan éjszakáin viaskodó Kádár János számára s értelemszerűen a megalázott, kivéreztetett ország számára is ez tabu volt, bebizonyosodott, hogy egy hazugságra, történelemhamisításokra épülő rendszerben mi és mennyi múlhat a szavakon. Kádár János utolsó nyilvános beszéde a párt politikai bizottságában már minden értelemben a széthullás jeleit mutatta. Jött Nagy Imre és mártírtársai temetése, egy fiatal politikus éles hangon követelte a szovjet csapatok kivonását, és a csillagévben, 1989-ben Magyarország bársonyos forradalma elsöpörte a Kádár-rendszer maradványait, megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások, megalakultak a pártok, és elkezdődött a magyar történelem egy új fejezete. Azon persze lehet is vitatkozni, és mostanság vitatkoznak is, hogy végeredményben sikerült-e a vértelen rendszerváltás, vagy az első, szabadon választott kormány miniszterelnökének, a tragikus hirtelenséggel elhalálozó Antall Józsefnek volt igaza: ,,tetszettek volna forradalmat csinálni". Egy bizonyos, a pártok igyekeztek beemelni ötvenhat hagyományait politikájukba. Hogy ez hogyan és mennyire sikerült, ismét vitatható. Azonban az, hogy megjelenhettek végre az elmúlt húsz évben a lehazudott forradalom dokumentumai, és ismert lett az eseménykerengő — vitathatatlan. Nem hiába folyt tehát a magyarok Albert Camus által oly sokra értékelt vére…

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 776
szavazógép
2009-10-23: Közélet - x:

1956 megidézése Háromszéken — Váry O. Péter

Albert Levente archív felvétele
Idén is szaporodik emlékhelyeink száma, miután a félszázados évfordulón, 2006-ban Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán is méltó jelet állítottak az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére, majd tavaly Baróton avattak emlékművet Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, ebben az évben Kézdivá­sárhelyen a sor: a Függetlenség utca elején ma 15 órakor avatják a Vetró András szobrászművész készítette emlékművet.
2009-10-23: Közélet - x:

Mégis lesz népszavazás (Băsescu döntött) — Ferencz Csaba

Traian Băsescu államfő tegnap kiadta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében november 22-én, az államfőválasztás első fordulójának napján népszavazást rendeznek az egykamarás parlament létrehozásáról, valamint arról, hogy a honatyák létszáma legfeljebb háromszáz legyen.