Nagycsaládosok a Vajdaságban

— Elnök úr, mutassa be a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetségét, a VANCSESZ-t!

— A VANCSESZ négy évvel ezelőtt, 2002 szeptemberében alakult meg Zentán. Akkor ezer család tartozott hozzánk, most örömmel nyugtázom, hogy a négy év alatt ez a szám megduplázódott. A helyi egyesületek száma szintén gyarapodott, jelenleg már tizenöt egyesület csatlakozott hozzánk. Ezek közül tizenkettő hivatalosan is bejegyzett. Ezenkívül tizenöt csoportunk is működik. Szö­vetségünk annyira megerősödött és ismertté vált a négy év alatt, hogy most már több kérdésben is kikérik a véleményünket. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége keretében a határon túli szervezetekkel kapcsolatainkat immár több mint tíz éve építjük, a tíz év folyamán Magyarország volt házigazdája az évente több alkalommal is sorra kerülő szemináriumoknak. Az első anyaországon kívüli szemináriumot Adán és Zentán, a Vajdaságban tartottuk meg április végén—május elején. Azt szeretnénk, ha jövőre Há­romszéken az árkosi kastélyban tartanánk meg a családegyesületi elnökök szeminá­riumát. A Kárpát-medencei Szö­vetségben ősszel tisztújító közgyűlésre is sor kerül, amikor minden valószínűség szerint új elnököt is választanak, mert az eddigi elnök, dr. Benkő Ágota nem vállal újabb mandátumot. Tudomásom szerint én vagyok a legesélyesebb jelölt az elnöki tisztségre, eddig két mandá­tumon keresztül az alelnöki teendőket láttam el.

— Nagyobb rendezvényeik?

— Jövőre a mi szövetségünk szervezi meg a harmadik Család- és Életre Nevelés Ifjúsági Tábort, és szeretném, ha Erdélyből minden egyesület négy-öt vagy esetleg ennél is több gyermekkel képviseltetné magát. Az első két táborban a vajdasági gyermekek mellett elsősorban Magyarországról és a Felvidékről voltak résztvevők. Nekünk van egy másik nagy rendezvényünk, a Vajdasági Nagycsaládos Találkozó, melyet nyaranta tartunk. Idén Zenta, jövőre Csanta lesz a rendezvény házigazdája. A találkozóra ezer vajdasági magyar család is összegyűl. Pályázatírási képzésre is gondoltunk, főleg a fiatalabb nemzedék számára, hiszen a szövetség arra törekszik, hogy a jelenlegi vezetők mellé bevonjuk a fiatalokat is.

— A szerb állam mennyiben támogatja a nagycsaládokat?

— Államilag bizonyos támogatások eddig is voltak, szerencsénkre a többségi nemzet, a szerb is népesedéscsökkenéssel küzd, a gyermekek száma egyre kevesebb, ezért az állam is felfigyelt arra, hogy a gyermekszaporulatot valamilyen módon ösztönözni kell. Mind a negyvenöt vajdasági magyar településen negatív a születési mutató. A harmadik-negyedik gyermek esetében jelenleg is ingyenes az iskoláskor előtti oktatás, bizonyos anyagi juttatá­sokat adnak például az első gyermek születésekor. Mi azt szeretnénk, ha a nagycsaládosok nem csak anyagi, hanem tárgyi juttatásokban is részesülhetnének, amit konkrétan a gyermekek élveznének, mert sajnos, azt tapasztaltuk, hogy a harmadik-negyedik gyermek után kapott szép összeget a szülők elherdálták, a legkisebb hasznot a gyermekek látták az állami támogatásból. Az önkormányzatokban nincs saját képviseletünk, de a képviselőkön keresztül érvé­nyesíteni tudjuk az álláspontunkat. Helyi szinten is segítik a nagycsaládokat, elsősorban utazási tá­mogatást nyújtanak az ingázó tanulóknak. Szerbiában hamarosan életbe léptetnek egy hosszabb távú nemzeti stratégiát a népesedési politikával kapcsolatosan, mely szeptemberben kerül a szerb parlament elé. Ennek a stratégiának a kidolgozásában szeretnék a mi véleményünket is kikérni, ami egy rendkívül fontos dolog. Nekünk ezen a téren konkrét javaslataink vannak.

— Kézdiszéken mi a programja?

— Felső-Háromszéken Boldizsár Bélával és Bandi Sándorral folytattam megbeszéléseket, tájékozódtam az itteni családok helyzetéről, jártam a Boldizsár Béla egyesülete által nagycsaládos gyermekeknek szervezett katrosai tá­borban, és részt vettem a Háromszéki Magyarok Világtalálkozó­já­nak több rendezvényén, a perkői Szent István-búcsún is.