A 2007. augusztus 2-án a Szahalin délnyugati részén három óra alatt bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 6,7, illetve 6,1-es erősségű földrengés nyomán a tengerfenék egy része felemelkedett, és a szárazföld mintegy három négyzetkilométerrel bővült, idén júliusban pedig a Kuril-szigetekhez tartozó, lakatlan Matua (japánul Macuva) szinte teljes területét elfoglaló Szaricsev-csúcs vulkánkitörése növelte az ország területét 1,5 négyzetkilométerrel. Minderről Borisz Levin, az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti tengeri geológiai és geofizikai intézetének igazgatója számolt be pénteken a szahalini területi parlament képviselőinek.

A 2007-es földrengést Nyevelszk város szenvedte meg a legnagyobb mértékben: az ötvenezres lakosságú város szinte egész központja romba dőlt, de az egész szahalini területet katasztrófa sújtotta övezetnek kellett nyilvánítani. A Szaricsev vulkán nyári aktivitását a Vezúv Pompejit elpusztító kitöréséhez mérik: tizenegy hatalmas robbanás követte egymást, az egyik során a hamuoszlop 21 kilométeres rekordmagasságba lövellt fel, s a hamu eljutott egészen Szahalinig, a Habarovszki területig és Magadanig. Röviddel a kitöréssorozat előtt helyeztek el GPS-antennát a szigeten, s így jól tudták figyelni és rögzíteni a felszín mozgását.

Levin hozzátette: a Japán északi és Kamcsatka déli csücske között lévő egész Kuril-szigetcsoport évi 18 milliméteres sebességgel közeledik Szahalin felé. Beszámolt arról, hogy az intézet összeállította a térség szeizmikus atlaszát az utóbbi száz évben ott bekövetkezett erős földrengések alapján, s a térkép azt mutatja, hogy Szahalin egész területén lehetségesek igen erős földrengések, továbbá hogy a Kuril-szigeteken — ahol hatvan tűzhányó, s köztük 36 aktív található — még jelentősebb a szeizmikus aktivitás. A szigetcsoport vulkánjait, amelyeknek működése veszélyes lehet a lakosságra vagy a légi forgalomra, valós időben folyamatosan figyelik.