Továbbra is szerkezeti gondokkal küszködnek a tágabb értelemben vett Kelet-Európa bankrendszerei, de az országcsoporton belül jelentős eltérések mutatkoznak például a nem teljesítő kinnlevőségek arányában — áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban kiadott átfogó elemzésében.
A legnagyobb európai hitelminősítő a tizenkilenc oldalas helyzetértékelésben a bankrendszerek egészségét fenyegető tényezők közül kiemeli a nem teljesítővé váló kihelyezett kölcsönállomány jelentős növekedését. A Fitch kimutatása szerint a nem teljesítő kinnlevőségek rátája a teljes rendszerszintű kihelyezési portfolióhoz mérve Lettországban például már megközelíti a tizenöt százalékot, de Litvániában és Romániában is jóval tíz százalék feletti, jóllehet a két balti országban még tavaly is öt százalék alatt volt ez az arány, és Romániában is messze járt a tíz százaléktól. Magyarországon ugyanakkor a nem teljesítő kinnlevőségek aránya valamelyes növekedéssel most is még valamivel öt százalék alatti. Az értékelés szerint az eszközminőség még reálisabb megítélését tenné lehetővé, ha az átstrukturált kinnlevőség-állományról is képet lehetne alkotni, erről azonban nincsenek folyamatosan hozzáférhető adatok. Egyes piacokon, egyéni banki szinteken azonban a Fitch értesülései szerint az átalakított szerkezetű tartozások aránya elérheti a teljes kinnlevőségi portfolió húsz százalékát is.
A devizaalapú hitelek kihelyezésének gyakorlatáról a Fitch Ratings megállapítja: jóllehet, a devizahitelesek törlesztési terheit növelő meredek árfolyammozgásokat részben ellensúlyozta a devizahitelek csökkenő kamata, ez az állapot hosszabb távon nem lesz tartható, tekintettel arra, hogy várhatóan emelkedni fognak a hitelfolyósításokhoz használt devizák kamatai is.
A recesszió általános makrokörnyezeti hatásairól az elemzésben az áll, hogy a globális pénzügyi válság a feltörekvő európai térséget érintette messze a legsúlyosabb mértékben az egész világon. A Fitch Ratings felidézi, hogy nemrégiben 4,6 százalékról 6,1 százalékra rontotta a kelet-európai gazdasági visszaesés mértékére adott, 2009 egészére szóló előrejelzését, tekintettel a vártnál is meredekebb idei első félévi zuhanásra. A jövő évi térségi átlagos gazdasági növekedésre adott prognózist ugyanakkor 1,5 százalékról 2,6 százalékra javították a Fitch londoni elemzői, a várakozásnál mélyebb idei recesszió utáni visszalendülésre és a kedvezőbbé váló globális környezetre hivatkozva.
A londoni elemzői közösségben konszenzussá kezd válni, hogy a térségen belül jövőre Magyarországon is egész éves gazdasági növekedés várható.
Éleződő prémiumvita. Éleződik a vita a brit bankrendszer és a kormány között a bankári prémiumok ügyében: az egyik citybeli nagybank vezetése testületi lemondással fenyegetőzik arra az esetre, ha a kabinet nem engedélyezi a tervezett jutalmak kifizetését. A Royal Bank of Scotland igazgatótanácsa összesen 1,5 milliárd font prémiumot akar szétosztani a befektetési banki üzletág alkalmazottai között. A Royal Bank of Scotlandben a brit államnak jelenleg hetvenszázalékos részesedése van, miután a pénzügyi válság kirobbanása után súlyosan kivéreztetett bankcsoportot csak hatalmas költségvetési tőkejuttatással sikerült felszínen tartani. Lord Paul Myners pénzügyi szolgáltatásügyi miniszter az RBS prémiumterveire reagálva azt mondta: a bankároknak is ,,vissza kell költözniük a valós világba". Hozzátette: becslése szerint a City vezető banki tisztviselői az idén ötmilliárd font fizetést visznek haza. Lord Myners hangsúlyozta: Nagy-Britanniában jelenleg húszezer fontnál nem sokkal több az éves alkalmazotti átlagfizetés. (MTI-fer-)
