Szélmalomharc az ősi jussért (Aldobolyi erdőgondok)

Februárban panaszkodott Csergő Mária, a Testvériség birtokosság (a tagok között egyaránt vannak magyar és román tulajdonosok — szerk. megj.) elnöke, hogy a dobollói földosztó bizottság az aldobolyi erdő-közbirtokosság 203 hektár erdőbirtokát akarja visszavenni a Piliske-hegy oldalában, tehát Dobolló fölött, de bizonyítékul csak egy 1945-ből származó, Brassóban kelt, pecsét nélküli törvényszéki idézést tudtak felmutatni, amelyet ,,az aldobolyi Kétág katonaság erdőrészének kisajátítása ügyében" állítottak ki. Érthető, hogy ezt nem fogadták el. Nem az egyedüli eset, hogy a román állam a két világháború között minden indoklás nélkül régi közbirtokossági vagyonokat sajátított ki. Erről azonban Dobolló nem tud hivatalos okiratot felmutatni. Az ügy a prefektúráig jutott, s a dobolyiak újabb bizonyítékokat kértek, mert nekik a szóban forgó erdőrészről telekkönyvük és helyszínrajzuk van, hiszen annak alapján juttatta vissza évekkel ezelőtt a most apelláló dobollói földosztó bizottság. A dobolyiakat aggasztja a csend, mert százak vagyonáról van szó.

Az elnök hiányában Muscalu Anna Ágota pénztárostól érdeklődtünk, aki elmondta, két hete tették tiszteletüket Dobollón, ahol megtudták, hogy előkerítettek egy 1927-ből való, ún. bizonyító okiratot, de nem mutatták meg nekik. A dobolyiak az egész ügy iratcsomójának másolatát kérték, hogy annak ismeretében léphessenek ebben az ügyben. A beígért iratcsomó azóta sem érkezett meg. Sejtették azonban, hogy az a szándék, ha a dobollóiak nem is tudják azt az erdőt visszaszerezni, akkor maradjon az államnak! ,,Ha nem tisztázzuk az ügyet, és nem védekezünk — mondta végül Muscalu —, a 378 hektárnyi erdőbirtokból 80 hektárra maradunk! A miénket nem hagyhatjuk, nem hagyjuk, s újólag kérjük a helyi önkormányzat és a megyeiek segítségét.