Az utóbbi években gyakran hallottunk a nemzetközi pénzügyi, valamint a globális gazdasági válság expanziójáról. De ha kutakodunk a világhálón, fellapozzuk a sajtót, meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy jó néhány gazdaságilag fejlettebb ország rég kilábalt a recesszióból, és 4,5—7 százalékos gazdasági fejlődéssel halad az egyensúly megteremtése felé, míg kies hazánk, Románia és örök ikertestvére, Bulgária ebben az évben is folytatja zuhanórepülését.
Ezt nem pletykalapból olvashatjuk, a Financial Times tájékoztat arról, hogy mivel a két európai állam a többiekhez viszonyítva később esett a világválság fojtogató karjaiba, a várva várt kilábalás jelentős mértékben, azaz jó néhány hónappal eltolódhat. Igaz, hogy a balti államok is még mindig fokozott erőfeszítéseket tesznek (kisebb-nagyobb sikerrel) a gazdasági válságból való kilábalásra, míg Magyarország például a tőkeerős külföldi befektetők bizalmának visszanyerésével foglalatoskodik. A többi kelet-európai állam esetében a makrogazdasági helyzetelemzést végző szakértők 2010-re meglehetősen pozitív elmozdulást vetítenek előre.
Az előrejelzések azonban figyelmeztetnek arra is, a külföldi befektetőknek elég nehezen vehető akadályokkal kell megküzdeniük ahhoz, hogy az elmúlt sikeres esztendők szintjén teljesíthessenek. Ezenkívül masszív tőkekivonás lehetőségét is kilátásba helyezték, mivel a régióban még mindig magas a politikai és társadalmi bizonytalanság. A The Economist folyóirat újságíróinak Romániával kapcsolatos véleménye, hogy ez az esztendő a tömeges megmozdulások és társadalmi feszültségek éve lehet, amennyiben a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedései miatt országos szintű szociális problémák jelentkeznek. Némi reményre adhat okot a Raiffeisen International Bank főnökének nyilatkozata, aki azt állítja, hogy Kelet-Európa sikertényezőként jellemezhető, hisz a bankok minden gazdasági bonyodalom ellenére 2009-ben nyereséggel zárták az évet.
Olyan körülmények között, amikor az Európai Unió gazdasága 4,3 százalékos éves átlaggal csökkent a múlt esztendő harmadik negyedében, és az Európai Központi Bank egy százalékon tartotta a referenciakamatot, hogy védelmezze a közös piac gazdaságát, az is elemzés tárgyát képezi, hogy milyen mértékben nehezíti meg erőfeszítéseit a folyamatosan növekvő munkanélküliség és a görögországi intézkedések.
Visszacsatolva Románia általános gazdasági helyzetére, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Eurostat megállapítását, miszerint az elszegényedési kockázat szempontjából az ország az Európai Unió államai között 2008-ban a második helyet foglalta el. A múlt évi adatok ennél sokkal rosszabbak, mivel Románia gazdasága szinte kétszer akkora hanyatlást mutatott, mint az Európai Unió átlaga. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint 2008-ban az ország összlakosságának mintegy 23 százaléka a szegénységi létminimumon tengődött. Az Európai Unióban az összlakosság 17 százaléka él a létminimum küszöbén, legkisebb a szegénységi ráta a cseheknél, a hollandoknál és a szlovákoknál. Az elmúlt esztendőben öt romániai lakosból egy nem engedhette meg magának, hogy kétnaponként egy ebédet vásárolhasson, azzal az egy a 11-ből európaival szemben, akik szintén hasonló helyzetben vannak.
