Kit szolgál a kisebbségi törvény? — Farkas Réka

2010. február 10., szerda, Máról holnapra

Kormányzati szerepvállalása első sikereként ünnepli az RMDSZ politikai partnere ígéretét: néhány hónapon belül elfogadja a parlament a kisebbségi törvényt. Ugyanaz az Emil Boc kiáltotta világgá a hírt, aki pár éve még túlzónak nevezte a jogszabályt, mely a kelleténél több jogot biztosít a kisebbségeknek, s kinek pártja mindent megtett, hogy megakadályozza még a törvényről folyó vitát is.

Ez a néhány év elegendőnek tűnik, hogy ne csak a demokrata-liberális politikusok, de mi, magyarok is elfeledjük, bizony messze áll még a tökéletestől hivatalos nevén a kisebbségek jogállását szabályozó törvény. Igaz, kifogásaink más-más tőről eredeznek; amit a román politikusok túl soknak találnak, azt a magyar közélet szereplőinek egy része kevesell. Tőkés László feddő nyilatkozatára volt szükség, hogy emlékezzünk, bizony 2005-ben, a törvény útra indításakor sokan, sokféle kifogást megfogalmaztak, legtöbben és leghatározottabban azt: az RMDSZ ezzel a jogszabállyal önnön hatalmának teljes és végleges megerősítésére, minden döntési jog kisajátítására, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztésére törekszik. Az elmúlt öt évben bizony igazolódott: a szövetség nem egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, ha akkor nem volt indokolt, hogy törvényben rögzítsen bármi erre utalót, ma még kevésbé az. Ezt kérte Tőkés László, hogy pontosítsák: nem az RMDSZ, hanem a magyarság a jogszabály alanya, kedvezményezettje, no meg tisztázzák az autonómia kérdéskörét, az önkormányzatok hatásköreit, jogosítványait.

Alig több mint egy hónapja foglalták el bukaresti bársonyszékeiket az RMDSZ vezetői, hatalmi arroganciájuk mind erősebb, s e kór gyorsan terjed, vidéki helytartóik is egyre nyeglébben viszonyulnak a korább oly sokat hangoztatott célkitűzésekhez. Nem győzik ismételgetni, az RMDSZ-é a székelyföldi többség, meghatározó és döntő szerepük nekik van, ellenzékük legfeljebb bajkeverésre alkalmas, így inkább legyen hallgass a nevük. Nincs már szükség párbeszédre, közös kiállásra, náluk a pénz és a hatalom.

Feledni látszik az RMDSZ, hogy az ehhez hasonló út öt évvel ezelőtt sem vezetett sehova. Apróbb eredményeket sikerült elérniük, de a jelentős célokhoz egy lépéssel sem közeledtünk. A választások pedig igazolták, szépen kopnak, morzsolódnak a szövetségre adott voksok, a szavazókat nem lehet kifizetni néhány kilométer megfoltozott úttal, felújított iskolával, sportcsarnokkal. Az ál-, az érdekösszefogás még egyszer nem lesz eladható, és ha nem az együttműködés, hanem a másként gondolkodók teljes kiszorítása a cél, megtörténhet, még a szövetséget a magyarság egyedüli képviselőjeként hitelesítő kisebbségi törvény sem lesz elegendő egy újabb parlamenti bejutáshoz.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2010-02-10: Közélet - x:

Felszínen maradni (Év elején a községgazdák, Beszélgetés Balázsi Dénessel, Bardoc község polgármesterével) — Kisgyörgy Zoltán

A községháza
Nem volt könnyű mozgásba hozni, alakítani a Dél-Hargita lábánál fekvő, ötezer lakost számláló, négy történelmi településből álló erdővidéki község gazdasági életét. Erőbedobást követelt a népes községi tanácstól. A felépítmény kialakítása sem ment könnyen, de arra a félszáznál sokkal több értelmiséginek — pedagógusoknak, egyháziaknak — gondja volt. A lepergett és az előttünk álló esztendő keresztmetszetére pillantottunk rá.
2010-02-10: Közélet - x:

Rohannak a pénzünk után (Jegyzet) — Simó Erzsébet

Emil Boc miniszterelnök megtiltotta az egészségügyi minisztérium szakembereinek, hogy az étkezési bűnadó bevezetésével kapcsolatban bármit is nyilatkozzanak. A második mandátumában Boc szigorú és határozott lett, nem szereti, ha a kormány tagjai bármiről bármit is mondanak. Újabban a sajtóba kiszivárgott hírek szerint csak arról és annyit beszélhetnek, amire a kormány feje felhatalmazást ad.