Fehéren a fekete

Tüzes Anna Margit, a helyi posta vezetője kívülről felel kérdéseinkre. Sejtettük, hogy a Barót városhoz tartozó, a 2002-es népszámláláskor 512 lakosú Miklósvár is kiöregedő falu; 1966 óta lakóinak száma egyharmaddal csökkent. A megélhetésről beszél. 140 személynek viszi ki az állami nyugdíjat, de számuk egyre apadóban. Apad a téesznyugdíjasok száma is, nem éri el a félszázat sem. Félszázra becsülik a faluban azoknak számát is, akik helyben meg tudják keresni a mindennapit, legtöbben a húsfeldolgozó Larapinta Kft.–nél.

— Vannak, akik más helyen keresik a kenyeret — jegyezték meg a helybeliek —, de kevesen. — Itt akkor volt a paradicsom — toldotta meg Józsi bácsi, az öreg bányaalkalmazott —, amikor működtek a szénbányák, annak tulajdonítható, hogy sokan élünk-tengődünk még a bányásznyugdíjból. Valamikor annak is nagyobb volt az értéke. Fogy a falu is, nézze meg, az iskolában hány gyermek van. Sok családban lakozik a nincsen. Mindjárt oda jutunk, hogy a föld és az erdő tart el minket, mint valamikor a középkorban. Az is csak azt, akinek még testi ereje van. Egyedüli reménység, hogy vannak fiatalabb családok, melyek képesek voltak talpra állani.

Idős asszony vezet be az 52 éves Bidiga Albert állattenyésztő és földművelő gazda udvarába. Két istállóban tíz fejőstehenet gondoz feleségével, jó pár lova van, disznót is tartanak, és juhot. Saját földjét műveli, és bérelt földön is termel. Van már kaszálógépe, s miként felesége elmondta, fejőgépet akarnak venni: ez majdnem követelmény, és megkönnyíti munkájukat. A tejet — látogatásunk idején napi ötven litert — a baróti Tyrom cégnek adják. Rendesen fizet a görög tulajdonos, nincs elmaradása. Az azonban már más kérdés, hogy mennyit: semmivel sem sokkal többet, mint a többi felvásárló. Miként a gazda elmondta, nem éri el a tízet azoknak a családoknak a száma a faluban, ahol több állat tenyésztésével foglalkoznak. Az állatszerető idősebb generáció fogy, a fiatalabbak nem szívesen kezdenek ilyen vállalkozásba. Nem, mert akinek állata van, valóságos rabjává kell válnia.

Gyenge József falufelelős épp kórházban feküdt, zsebtelefonon érdeklődtünk: milyen közösségi óhajnak kellene érvényesülnie ebben az évben és az elkövetkezőkben?

— Be szeretnénk fejezni az épülő kultúrotthont — mondta —, ami még nincs átvéve. Erre kérjük idén a pénzt és a városi tanács segítségét. A múltban a Kálnoky-kastélyban szervezték a kulturális eseményeket. Ennek már rég vége. Lám, húsz esztendőnek kellett eltelnie, hogy kultúrháza lehessen a falunak. Kell, mert az ifjúság képes rendezvényeket szervezni, szórakozásra vágyik. Megfogalmazódott a faluban egy ravatalozóház szükségessége is. Látjuk, olvassuk, halljuk, hogy mindenütt megkezdték ezek építését, és hogy uniós követelmény. Én már említettem a városi tanács ülésén. A falu temetőjében lenne is hely, a katolikus egyházunk önrészként felajánlaná azt.

Amire megújul a nemesi címer

A gróf Kálnoky család kft.-je tovább erősödik — tudtuk meg, még több helybelinek tud majd megélhetést biztosítani.

Nem sok famíliának van Miklósváron nemesi címere. A címerekre sem úgy tekintünk ma, mint az elmúlt rendszerben. Aki nemesi levéllel bírt, komoly harci szolgálatot tett a korabeli fejedelem oldalán, ,,vitte a bőrt, védte a fejedelmet, csatát vívott". Ilyen volt itt többek között a tősgyökeres miklósvári és ma is élő Gyenge család, a leányágon még élő Miklós és a kihalt Gál család. E sorok írója maga is részt vett azokban a kultúrműsorokban, amelyeket 1960 és 1974 között tartott a Köpeci Bányavállalat a Kálnoky-kastélyban. Ezt a kastélyt restauráltatja és újíttatja fel a család maradéka, gróf Kálnoky Tibor, egy turisztikai és más jellegű vállalkozás tulajdonosa, az ő vendége volt az angol herceg. A Kálnokyak nemesi címerét a kommunista rezsim elején leverték a kastély homlokfaláról, Gyulafehérváron születik újra, restaurálják. Amire elkészül, megkezdődik az idei vendégforgalmi idény is, ami csak hasznára lesz a falunak.

— Egy szobát már lakhatóvá tettünk a kastélyban is, inkább a család számára — tájékoztatott Kálnoky Tibor —, francia és angol vendégeinket kifogástalan, rusztikus ízlésben berendezett, teljesen korszerűsített vendégszobák várják. Miklósvárról erdővidéki lovastúrákat szervezünk, ez lesz úgymond a hely egyik specifikuma: lóháton Erdővidék! Újabb állásokat is teremtünk a falu számára. Charles (Károly) herceg, az angol trónörökös figyelemmel követi a számára nagyon vonzó hely alakulását, már törzsvendégünknek nevezhetjük, ragaszkodik Miklósvárhoz, s mi mindig felkészülve várjuk. Ezért küldtem a lap számára a sokatmondó archív felvételt.

Lakat az iskolán?

Az iskolások is ismerik a grófi családot, kis helyi műsort mutattak be az angol herceg utolsó látogatása alkalmával. Lásson ő is székelymagyar gyermeket, lásson székely ruhát.

Csíki Tamás és Pál Kinga jeles tanulók, pillanatra sem szabadkoztak, amikor a tanítónő megkérte, hogy énekeljenek egy-egy számot abból az összeállításból, melyet a templomban mutattak be. Jó az iskola kapcsolata az egyházzal, t. Keresztes Zoltán helybeli plébános oktatja a vallást. Közösen szervezték a farsangi ünnepséget is. Miklósvár zömében katolikus falu, itt a húshagyókedd után szigorúan beáll a nagyböjt.

— A fiatalok is szándékoztak egy kiadós farsangi mulatságot szervezni — tudtuk meg Virág Erikától, aki elmondta, hogy többen vállalkoznak a fiatalok rendezvényeinek szervezésére. Sajnos, ez a farsang dugába dőlt. Az új, elkészített kultúrotthonban szándékoztak összegyűlni, ám ott még nincs sem villany, sem fűtési lehetőség. Viszont jól sikerült a felnőttek kosaras farsangi mulatsága, amit a plébános szervezett az iskola épületében, ami végül is egyházi tulajdon.

A miklósvári negyedikeseknek az ötödiket már más település iskolájában kell kezdeniük. Választani lehet Barót és Nagyajta között. Utóbbi közelebb van. Hát bizony közel sincs annyi gyermek az iskolában és óvodában, mint valaha. Két osztatlan osztályban tanul huszonnégy gyerek — mondotta Gyenge Bardocz Tünde iskolafelelős tanítónő. Két szakképzett helyettes tanítónő oktat. Hogy milyen meglepetésekkel jár majd a fejkvótarendszer bevezetése, még a jövő titka. Az iskola a baróti Gaál Mózes Iskolaközponthoz tartozik: ott dől el, hogy ,,a széle üti-e a hosszát." Annyi azonban biztos, hogy Miklósvár lakossága ragaszkodik ősi iskolájához, annak felszámolását el sem tudják képzelni. Arról pedig fogalmuk sincs — sajnos —, hogy miképpen tudnák kinyilvánítani ellenvéleményüket. Megvannak itt a megfelelő feltételek, jó a hangulat az iskolában, bár az épület külsejét szépíteni kellene — egytől félnek, hogy jön a szomszédból az iskolabusz, elszállítja naponta a kicsinyeket, és az itteni iskolára lakat kerül!

— Ennek egyelőre nincsen valószínűsége — biztat Zajzon Csaba baróti központi igazgató. — Meg kell várnunk a jövő iskolai év felépítését is. Nekünk az az elvünk, hogy az elemi iskolákat mentsük-védjük.

Szent Miklós védőszárnya alatt

Ha egyháztörténetet vagy falumonográfiát kellene összeállítani, nagyon meggyűlne az erre vállalkozó baja, mert nemcsak a katolikus egyház anyakönyvei kerültek a levéltárba, de még az egyházi jegyzőkönyvekkel sem rendelkeznek, hogy legalább rögzíteni lehessen a legfontosabb eseményeket. Ez derült ki — többek között — a t. Keresztes Zoltán plébánossal folytatott beszélgetésből, aki nemcsak a helybeli anyaegyház, hanem a szomszédos Ürmös, Nagyajta, Bölön, Közép- és Szárazajta filiáinak, összesen 463 katolikus léleknek a lelkipásztora. Ebből 353 az anyaegyházhoz tartozik, Szent Miklós püspök védőszárnya alá.

Jó állapotban vannak az egyház épületei, megújult a plébánia, Nagyajtán és Ürmösön felújították a kápolnákat. Van gond azonban egyébbel. Nem kapta vissza az egyház 36 hektárra rúgó erdővagyonát, amit 1927-ben az akkori agrárreformmal eltulajdonítottak.

— Per útján igyekeztünk bizonyítani a hivatalosságoknak, hogy ez egyházi tulajdon volt, és hogy ehhez nekünk jogunk van, erre nekünk szükségünk van. Ennyi erdőbirtok mellett az utolsó darab tűzifát is meg kell vásárolnunk — részletezte az ügyet a lelkész. — Nemrég a baróti polgármesteri hivatallal közösen megújítottuk a pert, ugyanis a hivatal is jogot formál egy községi erdőrészre, mely a miénkkel egy erdőtestben található a Tortogó vára nevű részen.